Nem sikerült tartani az áprilisi ütemet a boltokban 2025 májusában

Nem sikerült tartani az áprilisi ütemet a boltokban 2025 májusában
2025. 07. 07., 08:55

Az előző hónaphoz képest 1,3 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene 2025. májusban, az egy évvel korábbit így 2,1 százalékkal haladta meg – tájékoztatott a KSH. Áprilisban hó/hó alapon 2,0 százalékos, éves összevetésben közel 5 százalékos volt a növekedés.

  • 2025. májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 2,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit; áprilisban a nyers adatok szerint 6,8, a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 4,9 százalékos volt az éves növekedés.
  • Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1691 milliárd forintot ért el.
  • A forgalom 50 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 14 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.
  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,0 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,1 százalékkal mérséklődött az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2025. májusban az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 2,1 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 0,5 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,1 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,0 százalékkal csökkent. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,0 százalékkal bővült. Az eladások volumene az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 9,1, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 7,2, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 3,6, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,0, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 0,4 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben 2,5 százalékkal csökkent. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,8 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 1,1 százalékkal mérséklődött. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene lényegében nem változott. (KSH)

Így látják az elemzők

„Bár a májusi adat gyenge lett, ez nem törte meg a kiskereskedelmi forgalom volumenének 2023 vége óta tartó kilábalási trendet. Ugyanakkor látható, hogy a 4 százalék körüli éves dinamika egyelőre a teteje a kiskereskedelmi forgalom bővülésének” – mondta az adatokat értékelve Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A májusi kedvezőtlen adat elsősorban az élelmiszer- és vegyesboltok visszafogott forgalmának köszönhető. Mindössze 0,5 százalékos volt náluk az éves növekedés, ennél gyengébb adatra legutóbb 2024 januárjában, azaz másfél évvel ezelőtt volt példa, akkor ugyanis 0,4 százalékos volt a csökkenés. A szakember hozzátette: „A részletes adatokból kiderül az is, hogy vannak bolttípusok, amelyeknél látványos növekedés következett be májusban és az idei év első öt hónapjában. Ide sorolhatóak az illatszereket, az iparcikkeket, a bútorokat és műszaki cikkeket forgalmazó üzletek.” Németh Dávid szerint idén a kiskereskedelmi forgalom volumene a múlt év egészéhez képest közel 4 százalékkal bővülhet, elsősorban a reálbérek növekedésének köszönhetően. Szerinte ennél nagyobb lendületre akkor lehet számítani, ha a háztartások fogyasztási hajlandósága érdemben javul, de erre a mostani kilátások szerint egyelőre kevés esélyt van.

„A nagy kép nem változott: a pozitív reálbérváltozás alapvetően továbbra is támogathatja a forgalom bővülését. Árnyalja némileg a képet, hogy a bérkiáramlás lassul, és a reálbérek növekedése is várhatóan jóval elmarad a tavalyitól. Mindez párosulva a továbbra is stagnáló gazdasággal ismét növelheti az háztartások óvatosságát a költéseket illetően – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője. A szakember szerint pozitív, hogy az év további részében – főleg az utolsó negyedévtől kezdődően – életbe lépő jóléti intézkedések, adócsökkentések is növelik a háztartások egy részének rendelkezésre álló jövedelmét, ami támogathatja a szektor bátrabb költéseit, támogatóan hatva az utolsó negyedév adataira. „Összességében így továbbra is szinte csak a háztartások költései biztosítják, hogy az idei évben mérsékelten javulni tudjon a magyar gazdasági teljesítmény.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-08-12 15:30:00
Balogh László, Balogh Zoltán és Kis Roland cukrászmesterek (Kézműves Cukrászda, Gyula) alkotása, a Bíborfehér fantázianevű torta viselheti idén a Magyarország Tortája 2026 címet. Magyarország Cukormentes Tortája Puchovszki Alena, Pethő Gábor és Vadócz Jenő (Promenád Kávéház, Balatongyörök) „Szilvafácska” nevű tortája lett.
2026-08-12 11:20:00
A társasház működését meghatározó szabályrendszer egyik legfontosabb eleme a szervezeti-működési szabályzat, amelynek megalkotása főszabály szerint kötelező. Mi a társasházi szervezeti-működési szabályzat célja és tartalma? Miként viszonyul a társasházra vonatkozó más előírásokhoz? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS