Közel 70 millió vásárlás pörgette tavaly az online kiskereskedelmet

2022. 03. 31., 19:29

32,4 százalékos éves növekedést követően 1203 milliárd forintos forgalommal zárta 2021-et a belföldi online kiskereskedelem. A teljes kiskereskedelmi forgalomból 10,4 százalékkal részesedő online piac a 2020-as rekord év után vesztett ugyan a sebességéből, de még mindig kétszer gyorsabb volt a 2021-es bővülés, mint a COVID előtti években. A növekedés motorja immár a vásárlási gyakoriság folyamatos emelkedése – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, immár 9. éve készülő Online Kiskereskedelmi Index kutatásából.

A GKI Digital az ország piacvezető ár-összehasonlító oldalával, az Árukereső.hu-val karöltve 2014-óta vizsgálja a belföldi online kereskedelmi piacot. A kutatássorozat módszertanát 2022-ben már az Ecommerce Hungary is hivatalosan elismeri.

2021: 1203 milliárd forint

2021-ben Magyarországon az online kiskereskedelemi piac – elérve a kereskedelmen belüli 10,4 százalékos szintet – 1203 milliárd forintos forgalmat ért el, melyhez 68,9 millió darab sikeres, belföldi rendelés társult. A bővülés üteme ugyan lassult valamelyest (45-ről 32,4 százalékra), de még így is kétszer gyorsabb volt, mint a világjárvány előtti években – állapította meg közös kutatásában a GKI Digital és az Árukereső.hu.

„Egy évvel ezelőtt még korántsem volt ennyire magától értetődő a 30% feletti növekedési dinamika” – értékelte a webáruházak 2021-es teljesítményét Rácz Csaba, az Árukereső.hu ügyvezető igazgatója. Noha sok kereskedő a járvány hullámait követően visszarendeződésre számított, ez csak részben, egyes árucikkekre (mint például bútorok, otthoni barkács termékek) volt jellemző.

A járványhelyzet összességében az online kiskereskedelem javára formálta át a vásárlási szokásokat: „mostanra már sokkal természetesebbé, ezáltal pedig rendszeresebbé vált az online vásárlás” – szögezte le a szakember. Hozzátette: „az aktív internetező felnőttek 6,5 millió fős populációjának 78,4 százaléka, azaz mintegy 5,1 millió fő vásárol online. Ebből 3,7 millióan termékeket is vesznek, azaz ők jelentik a webáruházak aktuális vásárlói bázisát”.

A forgalom 2020-ig nagyobb mértékben nőtt, mint a tranzakció (rendelésszám), de a két mutató bővülési üteme tavaly – dacára a magas inflációnak – kiegyenlítődött, 2022-ben pedig akár már nagyobb növekedési dinamika is jellemezheti majd a tranzakciószámot, mint a forgalmat.A magas bővülési ütemet az is konzerválja, hogy egyre többször, több mindent és összességében bátrabban rendelünk az internetről: az egy főre eső éves rendelési gyakoriság a járvány előtti 12-13 alkalomról 2021 végére elérte a 19-20 online rendelés/fő/év szintet.

A középső országrészben élők többet költenek online

Az online kiskereskedelmi forgalom 46 százalék a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is Budapesten és Pest megyében realizálódik. Pest megye önmagában háromszor nagyobb, mint a sorban következő Győr-Moson-Sopron, illetve Fejér megye. A középső országrész előnyét a rendelési frekvenciában lévő különbség adja: a fővárosi és pest megyei online vásárók jóval gyakrabban rendelnek, mint az országos átlag.

Az FMCG szektor bővült a legnagyobbat

Az online vásárlás terjedését jól szemlélteti az élelmiszerek, háztartási cikkek és drogériai termékek (gyűjtőnéven FMCG-termékek) piaca: „a pandémia előtt ez a szegmens alig tudott teret szerezni magának a magyar e-kereskedelmi piacon, az elmúlt két évben azonban robbanásszerű fejlődésen ment át” – fogalmaz Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Az FMCG internetes értékesítési forgalma 2021-ben 53,7 százalékkal nőtt Magyarországon: ezzel ez lett a leggyorsabban bővülő szegmens az online kiskereskedelmen belül, miközben a negyedik legnagyobb online területté is vált az 1203 milliárd forintos forgalmat lebonyolító magyar piacon a műszaki cikkek, a ruházat, illetve a játék/ajándék kategóriák után.

Átalakultak a fizetési szokások – nyitunk az elektronikus fizetés felé

A járvány segített a lakosság digitális szintlépésében és jótékonyan hatott a kártyahasználatra is. Az MNB statisztikái szerint 2020-ban fordult elő először, hogy a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal már nagyobb összegben fizetettünk (online vagy személyesen), mint amekkora készpénz mennyiséget felvettünk ATM-hálózaton keresztül. A pandémiát megelőzően a kártyás fizetések összértéke rendre kevesebb volt, mint a készpénz felvételek összege. Az olló viszont 2021-ben is tovább nyílt a készpénzmenetes, kártyás fizetés javára.

Ezzel együtt az online vásárlások terén is fokozatosan csökken a készpénz súlya: 2021-ben már csak 30 százalék volt, ami 6 százalékpontos csökkenés 2020-hoz képest. Az utánvétes fizetés ezzel együtt továbbra is népszerű a magyar vásárlók körében, azonban már minden második utánvétes tranzakció elektronikus.

Még mindig a házhoz szállítás a legnépszerűbb

Az utóbbi két év megváltozott életmódja kedvezett a házhoz szállításnak, ráadásul a magyar piacon EU-s szinten is fejlettnek számít ez a szolgáltatás. A magyar vásárlók mára megszokhatták az időablakos kézbesítést, a futárral való telefonos egyeztetést, az utólagos, online időpont- és címmódosítási lehetőségeket, valamint a részletes nyomon követést, melyek révén kiszámíthatóvá, tervezhetővé és kényelmessé vált a házhoz szállítás. Ennek megfelelően, 2021-ben is ez a kézbesítési típus volt a domináns, a tranzakciók 74 százalékát kérték ily módon a vásárlók.

A házhoz szállítás mellett azonban egyre több figyelmet szentelnek a futárszolgálatok és a kereskedők is a csomagautomatáknak: 2021 eleje óta hatalmas bővülésen ment át ez az átvételi mód. Egy év alatt több mint 800 új automata került beüzemelésre, mostanra a magyarországi csomagautomata-hálózat összesített száma meghaladja az 1250 darabot. Az automata két legnagyobb előnye a gyorsaság és a kétirányúság: akár az aznapi rendelések is átvehetők benne, miközben a csomagküldés és visszaküldés is jóval egyszerűbb általuk.

A pandémia közvetlen és közvetett hatásai az online kiskereskedelemre

Két évvel az első magyarországi COVID-19 korlátozások megjelenése után az online kiskereskedelem továbbra is lendületben van, de ez az eredmény egy évvel ezelőtt ilyenkor még korántsem volt ennyire magától értetődő: a járvány első évében, 2020-ban a hirtelen jött korlátozások, átterelt és extra költések mellett a vírustól való félelem is közrejátszott a rekord magas 45%-os forgalombővülésben.
Tavaly, a COVID második évében a kereskedelmet már nem elsősorban a járvány közvetlen hatásai érintették, hanem sokkal inkább azok a közvetett gazdasági folyamatok, amik az árukínálatot és az árazást befolyásolták és befolyásolják mind a mai napig:

• A termelési kiesésekből tovább gyűrűző áruhiány és választék szűkülés (ugyan nem üresek a polcok, de mindenből csökkent az elérhető készlet és variáció).
• Az online kereskedelem globális felerősödéséből és a visszirányú (pl.: Európából, az USA nyugati partjáról Kínába tartó) áruforgalom csökkenéséből eredően akut konténerhiány alakult ki, így drágább és lassabb lett a tengeri szállítás.
• Az egyenlőtlen kereslet, termelési ingadozások és szezonális hatások, valamint újabban az orosz-ukrán háború miatt állandósulni látszó nyersanyaghiány alakult ki.

Ezen folyamatok együttese komoly sebeket ejtett a globális kereskedelmi termelési és ellátási láncokban, ezáltal kiszámíthatatlanabbá téve a kínálatot és felhajtva a fogyasztói árakat.
A választékszűkülés, az áruhiány, valamint a kereslet oldali élénkülés miatt a 2021-es és 2022-es kereskedelmi környezet végső soron szintén az online értékesítésnek kedvez, hiszen a vásárló – ha biztosra akar menni – több webáruház kínálatát és árazását is figyelembe véve tud reálisan dönteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-23 19:23:00
A Központi Nyomozó Főügyészség a külföldi hivatalos személy vonatkozásában üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozása során őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását indítványozta.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS