Közel 5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom 2026 májusában

2026. 07. 06., 09:40

Az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene 2026. májusban, az egy évvel korábbit így – a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 4.8 százalékkal haladta meg.

2026. májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 4,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,2, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,4 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva – olvasható a KSH tájékoztatójában.

2026. májusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1764 milliárd forintot ért el. A forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,7 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 1,6 százalékkal csökkent.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 7,4 százalékkal bővült. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,1, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 5,2, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 1,9 százalékkal nőtt. A forgalom volumene a használtcikk-üzletekben 5,1 százalékkal csökkent.

A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 15 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 8,4 százalékkal bővült.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers volumene 0,4 százalékkal csökkent.

„A fogyasztói bizalom az elmúlt hónapokban folyamatosan javult, úgy tűnik, ez a vásárlási kedv emelkedésében is tükröződik – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. –  Emellett – mivel az öthavi infláció alacsonyabb lett a korábban vártnál – az előzetesen gondoltnál magasabb reáljövedelem bővülés is támogatja a kiskereskedelmi forgalom bővülését.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS