Az előző hónaphoz képest 1,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi fogalom 2026. júliusban, az egy évvel korábbit 4,9 százalékkal haladta meg – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
2026. júliusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1815 milliárd forint volt; a forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott – olvasható a KSH tájékoztatójában.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,6 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,2 százalékkal csökkent.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 6,5 százalékkal bővült. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,2, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 5,9 százalék, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 5,4, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 5,2, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 5,1 százalékkal nőtt. A forgalom volumene a használtcikk-üzletekben 4,1 százalékkal csökkent.
A csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 8,9 százalékkal emelkedett.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 8,1 százalékkal nőtt. (A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek nyers volumene 6,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.)
Pozitív meglepetés
Pozitív meglepetést hoztak a kiskereskedelmi forgalmi adatok – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. A 4,9 százalékos éves növekedés meghaladja az Erste 3,9 százalékos várakozását és a 4 százalékos elemzői konszenzust is. „A legfrissebb adatok lényegében összhangban vannak a jövedelmek emelkedésével, illetve a fogyasztás élénkülésével. A fogyasztói bizalom elmúlt hónapokban látott javulása, illetve a vártnál gyorsabb dezinflációból fakadó jelentősebb reálbér-növekedés megjelenik a boltok forgalmában is. Összességében így az adat beleillik a kiskereskedelmi eladások 2024 eleje óta mutatkozó javuló trendjébe. A nem élelmiszer-kiskereskedelemben mutatkozó folyamatos bővülés szintén pozitív jel a háztartások költekezési kedvének általános alakulása szempontjából – írja Nyeste Orsolya. – Érdekes lesz látni, hogy az augusztusban tapasztalt energiakihívás, illetve a valószínűleg ezzel kapcsolatba hozható megtörése a fogyasztói bizalom korábbi javulásának nyomot hagyott-e a kiskereskedelmi adatokon, azaz visszafogottabb költéseket látunk-e a nyolcadik hónapra vonatkozó statisztikában.”
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”