2023. áprilisban az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal, 2022 áprilisához viszonyítva pedig 12,6 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi fogalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Április zsinórban a harmadik hónap volt, amikor több mint 10 százalékkal csökkent éves szinten a forgalom: februárban 10,1, márciusban 13.2 százalékos volt a visszaesés.
2023. áprilisban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1479 milliárd forintot ért el. (2022 áprilisában folyó áron ennél több mint 100 milliárd forinttal kisebb, 1373 milliárd forint volt a forgalom, a nominális növekedést azonban a 24 százalékos infláció mínuszba fordította.) A forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 8,6 százalékkal maradt el az évvel korábbitól. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 10 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,1 százalékkal mérséklődött.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 10,7 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 5,4 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben 0,3, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 9,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 12, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 20-20 százalékkal kisebb lett.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 8,4 százalékkal csökkent.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 22,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos havitól.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,4 százalékkal csökkentek.
A jelentős csökkenésben természetesen nagy szerepe van a tavalyi év első felének árstopokkal és fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisának – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Azonban a mostani adat szerint áprilisban havi szinten is visszaesést mért a KSH, ami nem sugall gyors fordulatot. Ráadásul márciusban havi szinten már nőtt az eladások volumene, s ennek fényében is kedvezőtlen az áprilisi újabb havi visszaesés. A fő magyarázó tényező változatlan: a magas infláció „beleharap” a háztartások rendelkezésre álló jövedelmébe, s a jelentősnek számító bérkiáramlás egy részét is „elviszi" a 20 százalék feletti éves drágulás; a reálbérindexek így még mindig negatívak.
Az áprilisi vártnál rosszabb tényadat ellenére a kiskereskedelmi forgalom éves volumen-visszaesését illetően továbbra is úgy látjuk, hogy a mélypontot márciusban elértük a 13,2 százalékos éves visszaeséssel. Az elkövetkező hónapokban lassú kilábalás jöhet, látványosabb felívelés azonban inkább a második félévre várható. Várakozásunkat a második félévben várt ütemesebb inflációcsökkenés miatt ismét pozitívba forduló reáljövedelmekre és a jóval támogatóbbá váló bázishatásra alapozzuk – írja Nyeste Orsolya.
A dán hátterű Xellia Pharmaceuticals 70,85 millió euró értékű beruházást valósít meg Szigetszentmiklóson, a fejlesztés egy modern, automatizált gyógyszergyártó üzem létrehozását célozza és 91 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.