Kiskereskedelem: újabb kétszámjegyű visszaesés áprilisban

Április zsinórban a harmadik hónap volt, amikor több mint 10 százalékkal csökkent éves szinten a forgalom: februárban 10,1, márciusban 13.2 százalékos volt a visszaesés.

2023. áprilisban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1479 milliárd forintot ért el. (2022 áprilisában folyó áron ennél több mint 100 milliárd forinttal kisebb, 1373 milliárd forint volt a forgalom, a nominális növekedést azonban a 24 százalékos infláció mínuszba fordította.) A forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 8,6 százalékkal maradt el az évvel korábbitól. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 10 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,1 százalékkal mérséklődött.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 10,7 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 5,4 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben 0,3, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 9,6, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 12, az iparcikk jellegű vegyes és a bútor-, műszakicikk-üzletekben 20-20 százalékkal kisebb lett.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 8,4 százalékkal csökkent.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 22,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos havitól.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,4 százalékkal csökkentek.

A magas infláció „beleharap” a háztartások jövedelmébe

A jelentős csökkenésben természetesen nagy szerepe van a tavalyi év első felének árstopokkal és fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisának – írja kommentárjában Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Azonban a mostani adat szerint áprilisban havi szinten is visszaesést mért a KSH, ami nem sugall gyors fordulatot. Ráadásul márciusban havi szinten már nőtt az eladások volumene, s ennek fényében is kedvezőtlen az áprilisi újabb havi visszaesés. A fő magyarázó tényező változatlan: a magas infláció „beleharap” a háztartások rendelkezésre álló jövedelmébe, s a jelentősnek számító bérkiáramlás egy részét is „elviszi" a 20 százalék feletti éves drágulás; a reálbérindexek így még mindig negatívak.

Az áprilisi vártnál rosszabb tényadat ellenére a kiskereskedelmi forgalom éves volumen-visszaesését illetően továbbra is úgy látjuk, hogy a mélypontot márciusban elértük a 13,2 százalékos éves visszaeséssel. Az elkövetkező hónapokban lassú kilábalás jöhet, látványosabb felívelés azonban inkább a második félévre várható. Várakozásunkat a második félévben várt ütemesebb inflációcsökkenés miatt ismét pozitívba forduló reáljövedelmekre és a jóval támogatóbbá váló bázishatásra alapozzuk – írja Nyeste Orsolya.