Kiskereskedelem: havi szinten stagnálás, éves összevetésben 3 százalékos növekedés szeptemberben

2025. 11. 06., 10:20

Az előző hónaphoz képest stagnált a kiskereskedelmi forgalom volumene 2025. szeptemberben, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta, a nyers adat szerint 3,4 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 3,0 százalékkal – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

2025. szeptemberben az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1661 milliárd forintot ért el; a volumen 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott – derül ki a KSH tájékoztatójából.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,1 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 4,3 százalékkal növekedett, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké nem változott.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,5 százalékkal bővült. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 5,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 1,5 százalékkal nőtt. A forgalom volumene ugyanakkor a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,1, a használtcikk-üzletekben 1,5, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,4 százalékkal csökkent.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,0 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,5 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,6 százalékkal nőtt.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek volumene 11 százalékkal nőtt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.
2026-09-09 14:40:00
2026 negyedik negyedévében a magyar munkáltatók 37 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 13 százalékuk jelez előre. Ilyen mértékű pozitív várakozás a piaci szereplők körében az elmúlt öt évben nem fordult elő – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS