K&H: ennyit költenek a fiatalok kártyás vásárlásokkal

2023. 09. 22., 09:22

A fiatalok 54 százaléka részesíti előnyben az elektronikus fizetést az üzletekben. Ötödük 50-99 ezer forintért vásárol egy hónapban bankkártyával, de szintén 21 százalékuk több mint 200 ezer forintot költ el egy hónapban a K&H ifjúsági index szerint.

Mivel és mennyit fizetnek a havonta esedékes – nem online – vásárlások során – erre a kérdésre adott választ a K&H ifjúsági index idei második negyedéves eredménye.

A kutatásból kiderült, hogy a felmérésben résztvevő 19-29 évesek 54 százaléka részesíti előnyben a különböző elektronikus fizetési alternatívákat. Az egy hónapban bankkártyával elköltött összeg átlagosan - a kiugró szélsőértékek nélkül - 88 ezer forint volt. A medián 50 ezer forintra jött ki, ez azt jelenti, hogy az elektronikusan fizető fiatalok fele ennél nagyobb összeget költ egy hónapban, a másik fele pedig ennél kevesebbet.

Nagyon nagy a szórás

Mindössze a fiatalok 5 százaléka beszélt 5 ezer forintnál alacsonyabb bankkártyás kiadásról, 3 százalékuk 5-10 ezer forintot mondott. 13 és 15 százalékuk tartozott a 10-24 ezer, illetve a 25-50 ezer forintos költési sávba. A legnagyobb tábort az 50-99 ezer forintért és a 200 ezer forintnál nagyobb összegben vásárolók adták, arányuk 21-21 százalékos.

Hogyan állnak az okostelefonos fizetések?

Az elektronikus fizetők táborába tartozó dolgozó fiatalok jóval többek költenek, mint akik még tanulnak. Előbbiek átlagosan 112 ezer forintért vásárolnak egy-egy hónapban a bankkártyájukkal, míg a tanulóknál 66 ezer az átlag.

Okostelefonnal az érintett fiatalok 27 százaléka 10-24 ezer forintot költ, 17-17 százalékuk pedig 25-50 ezer, illetve 50-99 ezer forintot. Az okostelefonos vásárlásoknál az átlagérték a szélsőségek nélkül számítva 38 ezer forint, míg a medián 25 ezer forint lett a felmérés szerint.

A K&H ifjúsági index eredményei arra is rámutatnak, hogy míg a bankkártyás és okostelefonos fizetéshez képest jóval kevesebben, a fiatalok kevesebb mint 9 százaléka használja az okosórás és okoskarkötős megoldást a fizikai boltokban történő vásárlások esetén. Ez magyarázható azzal is, hogy utóbbi eszközök kevésbé elterjedtek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-15 13:25:00
Magyarországon elsősorban Budapest, valamint több egyetemváros lehet érintett, miközben az uniós csomag másik fontos iránya a lakáskínálat bővítése, az engedélyezés gyorsítása és a bérlakásfejlesztések ösztönzése.
2026-09-15 09:25:00
A korlátolt felelősségű társaság tagjának a cégben egy vagy több üzletrésze lehet. Bizonyos esetekben a társaság az üzletrész bevonásáról dönthet. A legfontosabb tudnvalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS