A fiatalok 54 százaléka részesíti előnyben az elektronikus fizetést az üzletekben. Ötödük 50-99 ezer forintért vásárol egy hónapban bankkártyával, de szintén 21 százalékuk több mint 200 ezer forintot költ el egy hónapban a K&H ifjúsági index szerint.
Mivel és mennyit fizetnek a havonta esedékes – nem online – vásárlások során – erre a kérdésre adott választ a K&H ifjúsági index idei második negyedéves eredménye.
A kutatásból kiderült, hogy a felmérésben résztvevő 19-29 évesek 54 százaléka részesíti előnyben a különböző elektronikus fizetési alternatívákat. Az egy hónapban bankkártyával elköltött összeg átlagosan - a kiugró szélsőértékek nélkül - 88 ezer forint volt. A medián 50 ezer forintra jött ki, ez azt jelenti, hogy az elektronikusan fizető fiatalok fele ennél nagyobb összeget költ egy hónapban, a másik fele pedig ennél kevesebbet.
Mindössze a fiatalok 5 százaléka beszélt 5 ezer forintnál alacsonyabb bankkártyás kiadásról, 3 százalékuk 5-10 ezer forintot mondott. 13 és 15 százalékuk tartozott a 10-24 ezer, illetve a 25-50 ezer forintos költési sávba. A legnagyobb tábort az 50-99 ezer forintért és a 200 ezer forintnál nagyobb összegben vásárolók adták, arányuk 21-21 százalékos.
Az elektronikus fizetők táborába tartozó dolgozó fiatalok jóval többek költenek, mint akik még tanulnak. Előbbiek átlagosan 112 ezer forintért vásárolnak egy-egy hónapban a bankkártyájukkal, míg a tanulóknál 66 ezer az átlag.
Okostelefonnal az érintett fiatalok 27 százaléka 10-24 ezer forintot költ, 17-17 százalékuk pedig 25-50 ezer, illetve 50-99 ezer forintot. Az okostelefonos vásárlásoknál az átlagérték a szélsőségek nélkül számítva 38 ezer forint, míg a medián 25 ezer forint lett a felmérés szerint.
A K&H ifjúsági index eredményei arra is rámutatnak, hogy míg a bankkártyás és okostelefonos fizetéshez képest jóval kevesebben, a fiatalok kevesebb mint 9 százaléka használja az okosórás és okoskarkötős megoldást a fizikai boltokban történő vásárlások esetén. Ez magyarázható azzal is, hogy utóbbi eszközök kevésbé elterjedtek.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.