Így plázáztak a magyarok 2021-ben

Így plázáztak a magyarok 2021-ben
2022. 04. 21., 17:27

A pandémia ellenére is inkább személyesen vásároltak a magyarok a hazai plázákban 2021-ben. Többségük már nem csak hagyományos vásárlási céllal kereste fel a bevásárlóközpontokat – derült ki az Indotek Group által készített, nem reprezentatív felmérésből. Magyarországon a legkiterjedtebb plázaportfólióval rendelkező ingatlanpiaci társaság a portfóliójába tartozó plázák közül 16 bevásárlóközpont esetében vizsgálta a vásárlási és plázalátogatási szokásokat. A felmérés többek között a látogatás gyakoriságát, az eltöltött idő mennyiségét, az online és személyes vásárlás közötti megoszlást, valamint az alternatív vásárlási helyszíneket vizsgálta.

Az Indotek Group hagyományteremtő jelleggel felmérést indított, azzal a céllal, hogy feltérképezze a plázalátogatási és vásárlási szokásokat. A 2021-es évre koncentráló, nem reprezentatív felmérésben közel 2200 fő, illetve az Indotek Group 16 plázája vett részt.

„A felmérés célja az volt, hogy a legkiterjedtebb plázaportfóliót üzemeltető és tulajdonló társaságként képet kapjunk azokról a plázalátogatási és vásárlási szokásokról, amelyek mentén még inkább a vásárlói igényekhez szabhatjuk bevásárlóközpontjainkat. A jövőben szeretnénk az összes hazai Indotek plázára kiterjeszteni a kutatást, és évente megismételni azt” – mondta Pintyőke Marcell, az Indotek Group marketing vezetője a felmérés kapcsán.

A vásárlás mikéntje, és gyakorisága

A 2021-es vásárlási szokásokra fókuszáló felmérés egyik fő megállapítása, hogy a megkérdezettek több mint 74 százaléka tavaly a bolti vásárlást preferálta az online vásárlással szemben. Életkor szerinti megoszlást tekintve a 45 év feletti korosztály 81 százalékban a bolti vásárlás mellett döntött, ugyanakkor a 25 év alattiak körében is magas aránnyal, több mint 69 százalékkal vezet a személyes jelenléttel történő vásárlás. Utóbbi adatból visszatükröződik a fiatalok online térben való vásárlásának gördülékenysége is.

A felmérés a plázákba járás gyakoriságára is kitér, amely alapján meghatározó többségben vannak azok, akik legalább hetente elmentek a plázába, a megkérdezettek 36 százaléka pedig havi szinten néhány alkalommal látogatott el a bevásárlóközpontba. Az eredmények alapján az látszik, hogy a vásárlók a pandémia, illetve a bevezetett járványügyi intézkedések ellenére is szívesen jártak a plázákba.

A bevásárlóközpontban eltöltött időt vizsgálva az rajzolódott ki, hogy a 45 év felettiek alapvetően kevesebb ideig tartózkodnak a plázában, mint a fiatalok: előbbiek 55 százaléka egy óránál kevesebbet volt a bevásárlóközpontban, a 25 éven aluliaknál ez az arány 44 százalék volt. A fiatalabbak többsége (47 százaléka) 2-3 órát plázázott 2021-ben.

A kérdésekre adott válaszok alapján az eltöltött idő és a plázalátogatás gyakorisága közötti összefüggést is vizsgálta az Indotek Group: ebben az esetben szignifikáns kapcsolat fedezhető fel a két változó között. Tehát az, hogy mennyi időt töltöttek el a megkérdezettek az adott bevásárlóközpontban, az annak a függvénye is volt, hogy milyen gyakran látogattak el oda.

A kevés (1 óránál kevesebb) ideig vásárlók csaknem 39 százaléka havi egy-két alkalommal, 31 százaléka pedig hetente egy-két alkalommal látogatta a plázákat, tehát aki kevés időt töltött a plázában az ritkábban is járt oda. A három óránál többet egy adott bevásárlóközpontban tartózkodók 30 százaléka szintén ritkán járt, de 23,7 százaléka gyakran, naponta ment, 24,7 százaléka pedig heti egyszer biztosan ellátogatott, így itt inkább a fenti ellentéte rajzolódik ki; azaz aki több időt töltöttek el a plázában, azok többet is mentek bevásárlóközpontba.

Összességében a megkérdezettek esetében némi átfedés mellett két csoport rajzolódik ki: akik sokat sokszor töltöttek plázában, illetve akik kevés időt töltöttek el és kevés alkalommal is mentek oda.

A plázák mint közösségi pontok

A kérdőív azt is vizsgálta, hogy a vásárláson túl más céllal is látogatják-e a plázákat a vásárlók, például étkezés céljából. Az eredmények alapján jól látható, hogy a fiatalabb korosztály több mint 60 százalékával előfordult már, hogy nem vásárlás céljából, hanem például a plázákban található ételudvar miatt ment el a plázába. A 45 év feletti korosztály esetében ez az arány alacsonyabb, a megkérdezettek 47 százaléka jelölte meg, hogy kifejezetten étkezés céljából kereste volna fel a plázát. Összesített adatok alapján a megkérdezetteknek közel 57 százalékánál előfordult már, hogy nem vásárlási céllal ment el a plázába, hanem például étkezés céljából.

„A felmérés eredménye rámutat arra a trendre, miszerint a plázák egyre inkább közösségi, találkozási ponttá válnak. Az ételudvarok népszerűsége növekvő tendenciát mutat, az egyéb nem tipikus vásárlással összefüggő szolgáltatások megléte pedig felértékelődik, ami arra sarkall minket, hogy a plázafelújítási programunk során ezeket a szempontokat helyezzük előtérbe, teret adva ezzel az egyéb élményalapú szolgáltatásoknak is” – kommentálta az eredményeket Pintyőke Marcell.

Alternatív vásárlási helyek

A felmérésben az Indotek Group arra is kereste a választ, hogy aki személyesen vásárol, de nem plázában, az hol tette azt. A válaszadók a bevásárlóudvarok, a butikok és divatházak, a hipermarketek, valamint a second hand üzletek közül választhattak.

A megkérdezettek kicsivel több mint fele (56 százaléka) azt jelölte meg, hogy ha nem plázában vásárolnak, akkor a hipermarketeket választják alternatív vásárlási helyszínként. Utóbbi eredmények esetében fontos megjegyezni, hogy az aránymegoszlást minden bizonnyal jelentősen befolyásolta az alternatív lehetőségek rendelkezésre állása az adott városban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-06-26 10:35:00
Nem vesztik hatályukat 2022. július 1-jével Áfa tv. azon rendelkezései, amelyek jelenleg fordított adózást írnak elő a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági és acélipari termékkör értékesítése, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása esetén – hívta fel a figyelmet az adóhivatal.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerőpiacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS