Az Európai Kereskedelem Napján Klauzál Gábor Elismerő Oklevéllel tüntették ki Gazsi Attilát, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnökhelyettesét. A szakembert a hazai kereskedelmi folyamatokról és lehetőségekről, valamint a minimálbér-emelés hatásáról kérdeztük.
– A KSH legfrissebb adatai szerint az első három negyedévben 2,8 százalékkal nőtt a forgalom volumene éves összevetésben. Visszatérhet-e a növekedés üteme a járvány előtti évek 10 százalék körüli szintjére?
– Egyértelműen igen. A magasabb bérkiáramlás, az aggodalomra okot adó inflációs ráta, valamint a hitelbőség is a kereskedelmi forgalom bővülése irányába hat. Vannak gátló vagy lassító tényezők, amilyen az átoltottság lassuló üteme, az ebből adódó – és amúgy elkerülhető – korlátozások, az egész világgazdaságot érintő alapanyaghiány, továbbá az ezekből adódó időszakosan akadozó kínálat. Mindent összevetve, gyorsuló növekedés várható.
– Milyen területeken vannak kiaknázatlan lehetőségek?
– Az online kereskedelem nagyon erősen növekedett és további térhódítása várható. A pandémia alatt kiderült, hogy az élelmiszerektől kezdve a tartós fogyasztási cikkekig mindenféle termék értékesíthető online, a vásárlók – az egyszerű visszaküldési procedúrát megismerve – időtakarékosnak és praktikusnak tartják az online beszerzést. Ugyanilyen dinamikusan növekvő, de kevéssé általános terület a környezettudatos, zöld, illetve az egészségipar által készített termékek kereskedelme. Ami kicsit is egészséges, kalóriaszegény vagy éppen nem káros a környezetre, az mind rendkívül keresett lesz továbbra is.
– Hasonlóak-e a hazai folyamatok azokhoz, amelyeket az EU más tagállamaiban látunk?
– Az internet világában, még inkább a social media térnyerésének köszönhetően a kereslet hasonlóan alakul az egész régióban, így ugyanezt mondhatjuk el a kereskedelmi folyamatokról is. A növekedésnek csak a már említett és a vártnál tartósabb kínálati oldali szűk keresztmetszetek, valamint a koronavírus fertőzőbb delta variánsa szabhat határt.
– Mekkora gondot jelent január 1-től a hazai kiskereskedőknek a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése?
– A minimálbér jelentős növekedése mindenkinek húsba vágó, függetlenül attól, hogy a növekvő költségeket a kormány részben kompenzálja. Nem osztom azok véleményét, akik a minimálbérre gazdaságfejlesztési eszközként tekintenek, mivel a munkaerőpiac – főleg az elmúlt időszak alacsony munkanélküliségi rátájának betudhatóan – hatékonyan szabályozza a munkaerő bérigényének éves fejlesztését, nem indokolt tehát, hogy adminisztratív megoldással, „felülről” akarjuk helyettesíteni a munkaadók és munkavállalók éves szinten esedékes alkuját. Ráadásul ennél nagyobb minimálbér-növelést semmilyen körülmények között nem bír el a kereskedelem, de a teljes magánszektor sem, nevezhetjük a minimálbért bárhogy is. A bértorlódás elkerülése érdekében a kereskedők ráadásul hasonló nagyságrendben kénytelenek az átlag dolgozói bért is fejleszteni, ami a depressziós, elmaradottabb területeken megoldhatatlan problémákat is jelenthet.
A képen Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója (b) és Gazsi Attila az Európai Kereskedelmi Napja rendezvényen.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.