Egyre nagyobb teret hódít az e-kereskedelem, főleg ruhákat vásárolunk online

2023. 08. 03., 17:15

Az e-kereskedelmi piacok növekedése meghaladja az európai átlagot, míg a fejlett piacok – amelyek a teljes online költés 72 százalékát adják – ismét a világjárvány előtti trendeknek megfelelően viselkednek – derül ki a CBRE globális ingatlantanácsadó legfrissebb kutatásából.

A technológiai újítások és az infrastruktúra fejlődésének felgyorsulása 2019. és 2022. között jelentős növekedést hozott az európai e-kereskedelem piacán. Az infrastruktúra bővülése mellett a csomagátvételi pontok számának növekedése is kényelmesebbé és kiszámíthatóbbá tette a fogyasztók számára az online vásárlást.

Az európai piacon ebben a szektorban az elmúlt években jelentős növekedést mutató Olaszország és Spanyolország mellett a már évek óta jelentős e-kereskedelemmel bíró Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Hollandia együttesen a teljes európai költés 72 százalékát teszik ki. Ezek közül is kiemelkedik az Egyesült Királyság és Németország, amelyek a teljes online költés közel felét adják. Magyarország e-kereskedelmi piaca szintén növekvő tendenciát mutat, köszönhetően az infrastruktúra és a technológia folyamatos fejlődésének.

Az e-kereskedelem folyamatos növekedése ellenére azonban az adatok azt mutatják, a fogyasztók még mindig inkább az üzletben vásárolnak: Olaszországban és Spanyolországban például 65 százalékuk a bolti kiskereskedelmet részesíti előnyben. Ez magasabb, mint az európai átlag (60 százalék), és jelentősen meghaladja az Egyesült Királyságban és Németországban mért 52 százalékos, illetve 55 százalékos arányt. Magyarországon a teljes kiskereskedelmi forgalom mindössze 9,6 százalékát teszi ki a webshopok forgalma, de egyes termékkategóriákban (például divat) az európai átlagnak megfelelően eléri a közel 40 százalékot is. A második legnépszerűbb kategória az elektronikai- és médiaeszközöké, ezek forgalmának 27 százaléka az online térben realizálódott.

Míg a járvány enyhülését követő időszakban elsősorban az alapvető cikkeket árusító boltok vagy bevásárlókomplexumok voltak a népszerűbbek a vásárlók körében, a CBRE felmérése szerint a 2022 végétől a szabadidős lehetőségeket is biztosító regionális bevásárlóközpontokban volt a legerősebb a látogatottság.

Az, hogy újra egyre többen vásárolnak üzletekben, a logisztikai ágazatban is megmutatkozott: a CBRE kutatása kimutatta, hogy a kiskereskedők raktárterület-igénye a járvány előtti szintre állt vissza, és már az is jól látszik, hogy a jövőbeli növekedés – érintse akár az online, akár az offline csatornákat – a logisztikai keresletre is hat.

„A fizikai kiskereskedelem óriási jelentőséggel bír a magyarországi piacon, sokszor nem csak az árucikkek beszerzésének helyszínéül szolgál, hanem jóval több annál, gyakran egyfajta szabadidős program is kapcsolódik hozzá – mondja Garbutt-Pál Erika, a CBRE Kiskereskedelmi üzletágának igazgatója. – Bár Magyarországon a teljes kiskereskedelmi forgalom 90,4 százaléka még mindig fizikai üzletekben realizálódik, ezek az üzletek egyfajta katalizátorként is hatnak az e-kereskedelem növekedésére. Éppen ezért a kiskereskedőknek fel kell ismerniük a több csatornán keresztüli kínálat fontosságát, és az online és offline csatornák közötti egyensúlyra kell törekedniük a kiskereskedelem további fejlődése érdekében.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS