Egyre nagyobb teret hódít az e-kereskedelem, főleg ruhákat vásárolunk online

2023. 08. 03., 17:15

Az e-kereskedelmi piacok növekedése meghaladja az európai átlagot, míg a fejlett piacok – amelyek a teljes online költés 72 százalékát adják – ismét a világjárvány előtti trendeknek megfelelően viselkednek – derül ki a CBRE globális ingatlantanácsadó legfrissebb kutatásából.

A technológiai újítások és az infrastruktúra fejlődésének felgyorsulása 2019. és 2022. között jelentős növekedést hozott az európai e-kereskedelem piacán. Az infrastruktúra bővülése mellett a csomagátvételi pontok számának növekedése is kényelmesebbé és kiszámíthatóbbá tette a fogyasztók számára az online vásárlást.

Az európai piacon ebben a szektorban az elmúlt években jelentős növekedést mutató Olaszország és Spanyolország mellett a már évek óta jelentős e-kereskedelemmel bíró Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Hollandia együttesen a teljes európai költés 72 százalékát teszik ki. Ezek közül is kiemelkedik az Egyesült Királyság és Németország, amelyek a teljes online költés közel felét adják. Magyarország e-kereskedelmi piaca szintén növekvő tendenciát mutat, köszönhetően az infrastruktúra és a technológia folyamatos fejlődésének.

Az e-kereskedelem folyamatos növekedése ellenére azonban az adatok azt mutatják, a fogyasztók még mindig inkább az üzletben vásárolnak: Olaszországban és Spanyolországban például 65 százalékuk a bolti kiskereskedelmet részesíti előnyben. Ez magasabb, mint az európai átlag (60 százalék), és jelentősen meghaladja az Egyesült Királyságban és Németországban mért 52 százalékos, illetve 55 százalékos arányt. Magyarországon a teljes kiskereskedelmi forgalom mindössze 9,6 százalékát teszi ki a webshopok forgalma, de egyes termékkategóriákban (például divat) az európai átlagnak megfelelően eléri a közel 40 százalékot is. A második legnépszerűbb kategória az elektronikai- és médiaeszközöké, ezek forgalmának 27 százaléka az online térben realizálódott.

Míg a járvány enyhülését követő időszakban elsősorban az alapvető cikkeket árusító boltok vagy bevásárlókomplexumok voltak a népszerűbbek a vásárlók körében, a CBRE felmérése szerint a 2022 végétől a szabadidős lehetőségeket is biztosító regionális bevásárlóközpontokban volt a legerősebb a látogatottság.

Az, hogy újra egyre többen vásárolnak üzletekben, a logisztikai ágazatban is megmutatkozott: a CBRE kutatása kimutatta, hogy a kiskereskedők raktárterület-igénye a járvány előtti szintre állt vissza, és már az is jól látszik, hogy a jövőbeli növekedés – érintse akár az online, akár az offline csatornákat – a logisztikai keresletre is hat.

„A fizikai kiskereskedelem óriási jelentőséggel bír a magyarországi piacon, sokszor nem csak az árucikkek beszerzésének helyszínéül szolgál, hanem jóval több annál, gyakran egyfajta szabadidős program is kapcsolódik hozzá – mondja Garbutt-Pál Erika, a CBRE Kiskereskedelmi üzletágának igazgatója. – Bár Magyarországon a teljes kiskereskedelmi forgalom 90,4 százaléka még mindig fizikai üzletekben realizálódik, ezek az üzletek egyfajta katalizátorként is hatnak az e-kereskedelem növekedésére. Éppen ezért a kiskereskedőknek fel kell ismerniük a több csatornán keresztüli kínálat fontosságát, és az online és offline csatornák közötti egyensúlyra kell törekedniük a kiskereskedelem további fejlődése érdekében.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS