Divat e-kereskedelem: vannak, akik árcsökkentést terveznek

Divat e-kereskedelem: vannak, akik árcsökkentést terveznek
2023. 02. 21., 17:43

A közép-kelet-európai piacokon működő ruházati- és divatcikkeket forgalmazó webshopok 70 százaléka nem számít 2023-ban a forgalom visszaesésére.

A 14 országban működő, több ezer európai webáruházat összekötő Glami.hu divatkereső platform közzétette éves divat e-kereskedelmi jelentését. A jelentés elkészítéséhez 2023. január folyamán 9 országban (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia, Görögország, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Olaszország) készült felmérés a szegmensben működő partner webáruházak körében.

A jelentés szerint a digitális innováció, az erősödő globalizáció és a fogyasztói szokások változásának köszönhetően az e-kereskedelem továbbra is növekedési pályán van, de a fokozódó inflációnak és az ellátási lánc nyomásának köszönhetően a divat ágazat kiszámíthatatlanabb, mint valaha. A kockázatok ellenére a globális divat e-kereskedelmi piac értéke 10,3 százalékos összetett éves növekedési ütem mellett (CAGR) 2023-ban elérheti a 821,19 milliárd dollárt, továbbá a szegmensben az e-kereskedelem teljes piaci részesedése 24 százalékra nőhet 2023-ban.

A régió divat webáruházainak 30 százaléka tervez áremelést

Az árpolitika tekintetében a régiós vállalkozások 30 százaléka tervez árat emelni, 57 százalék tartaná a jelenlegi árszintet, 14 százalék pedig csökkentené az árait, vagy még bizonytalan a kérdésben. Az áremelést tervező vállalkozások 42 százaléka 6-10 százalék közötti áremelést tervez. Magyarországon az ágazati webáruházak 55 százaléka tervez áremelést, 27 százalék még bizonytalan a kérdésben, 9 százalék nem tervez változtatni az árakon, további 9 százalék pedig az árak csökkentésében gondolkodik. Az áremelést tervező vállalkozások többsége maximum 10 százalékos áremelést tervez.

A régióban működő vállalkozások elsősorban a márkanevet erősítenék

A jelentés kiemeli, a gazdasági bizonytalanság arra készteti a webáruházakat, hogy a rövid távú kihívások kezelésére összpontosítsanak, ezért a működési költségek csökkentése mellett a vállalkozások egyik legfőbb prioritása az új marketingcsatornák létrehozása lesz. A GLAMI felmérése szerint a közép- és kelet-európai régió divat e-kereskedelmi vállalkozásai számára 2023-ban a legfontosabb prioritások a marketing-kommunikáció (63 százalék), a működési költségek csökkentése (44 százalék), az új marketingcsatornák létrehozása (38 százalék) és a választék fogyasztói igényekhez való hozzáigazítása (40 százalék) lesznek.
A magyar webáruházak a nemzetközi trendeknek megfelelően leginkább a működési költségek csökkentésére (55 százalék), új marketing csatornák kialakítására (55 százalék), valamint a márkaépítési tevékenységre fogják helyezni a hangsúlyt (46 százalék).

A digitális innováció nem számít elsődleges fókuszterületnek

Ahogy az élet minden területén, az online divatcikk kereskedelemben is egyre nagyobb szerepet kap a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML), ezért a digitális innováció az egyik legbiztosabb befektetés a bizonytalanság időszakában. A webáruházak mesterséges intelligencia alapú online katalógusai amellett, hogy több millió terméket kategorizálnak, valamint tesznek könnyen és gyorsan kereshetővé, a kínálat személyre szabásával a felhasználók számára pénzt és időt takarítanak meg. A mesterséges intelligencia a korábbi látogatások és a felhasználói tevékenységek alapján lehetővé teszi az árképzés optimalizálását, előrejelzések készítését, vagy a logisztika optimalizálását.

A digitális innováció megváltoztatja a fogyasztók vásárlási szokásait, ezért a versenyképesség szempontjából nélkülözhetetlen, hogy a vállalkozások alkalmazkodjanak az új elvárásokhoz. Ezzel együtt a pénzügyi instabilitás és a növekvő infláció idején, amely számos iparág üzleti eredményeit befolyásolja, a kifinomultabb adatelemzési megközelítések bevezetése (többcsatornás felhasználói élményre, személyre szabásra összpontosítva), legalább az idei évre az egyik legkevésbé fontos prioritás a régió divatwebáruházai számára.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS