A Deloitte „2026 Retail Industry Global Outlook” felmérése során megkérdezett vezetők 96 százaléka árbevétel-növekedést vár, miközben a piaci alkalmazkodóképességet egyre inkább az AI-vezérelt kereskedelem, a marketing újragondolása, az ellátási láncok átépítése és a szigorúbb költségfegyelem határozza meg. A Deloitte szakértői úgy látják, hogy idén öt, egymással összefüggő trend formálja át a kiskereskedelmet: a tartóssá váló értékorientált vásárlás, az AI szerepének növekedése a kereskedelemben, az AI-korszakra szabott marketing és ügyfélélmény, az ellátási láncok újratervezése, valamint a pénzügyi ellenállóképesség és az árrésfegyelem.
2026-ban a kiskereskedelem hagyományos alapértékei – az ügyfélközpontúság, működési kiválóság, pénzügyi fegyelem és adatvezérelt döntéshozatal – változatlanul érvényben maradnak, de stratégiai szerepet fog kapni az alkalmazkodóképesség. A Deloitte 330 globálisan megkérdezett kiskereskedelmi vezetőn alapuló friss nemzetközi kutatásának eredményei alapján öt tényező: az értékorientált fogyasztás, az AI-vezérelt kereskedelem, az újragondolt marketing, a még ellenállóbb ellátási láncok és a precíz költségmenedzsment együttesen rajzolhatják át a kiskereskedelmi szektort.
Az értékorientált vásárlás nem átmeneti jelenség és több, mint az alacsony ár
Az értéktudatosság és a „lefelé váltás” (olcsóbb márkák, kedvezőbb csatornák választása) nem pusztán ciklikus jelenség: a megkérdezett kiskereskedelmi felsővezetők közel 70 százaléka úgy látja, hogy ez strukturális elmozdulás. A Deloitte szakértői ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a vásárlói „értékérzet” nem kizárólag az árról szól. A márkaérték-érzet jelentős része olyan tényezőkből épül fel, mint a minőség, a kiszolgálás, a vásárlás kényelme, a lojalitás vagy éppen a munkatársi attitűd.
A kereskedők válasza ezért nem merülhet ki akciókban: a megkérdezettek 70 százaléka kedvező árú választékbővítést, sokan pedig saját márkás termékek fejlesztését tervezik. Emellett fókuszba kerül a többcsatornás vásárlói élmény fejlesztése és a hűségprogramok erősítése is, egyre célzottabb, személyre szabott megoldásokkal.
„Azt tapasztaljuk, hogy megváltozott az ár-érték arány definíciója. A minőség, a kiszolgálás és a zökkenőmentes vásárlási élmény együtt dönti el, mi számít jó árnak. 2026-ban azok a kereskedők lesznek előnyben, akik saját márkás termékeket, a hűségprogramokat és a személyre szabást egyetlen, következetes értékajánlattá tudják összerakni úgy, hogy közben a bizalmat is erősítik” – mondta Aracsi Bernadett, a Deloitte FMCG-Retail iparági csoportjának vezetője.
AI a kereskedelemben: a kísérletezéstől a végrehajtásig – és az „AI-közvetített” vásárlásig
A kutatás eredményei alapján az AI a kiskereskedelem működésének középpontjába kerül. A következő fejlődési lépcső pedig az agentic AI (önálló döntéshozatalra képes mesterséges intelligencia): a válaszadók közel 68 százaléka 12–24 hónapon belül bevezetné ezt a megoldást a kulcsfolyamataikba.
Emellett az AI által támogatott felületek – például generatív AI-alapú chat – szerepe is gyorsan nőhet a termékfelfedezésben és a forgalomterelésben; egyes kereskedőknél ezek a csatornák már most is érzékelhető forgalmat hoznak. A megkérdezett vezetők többsége úgy látja, hogy 2026-ra az AI egyre inkább felülírja a klasszikus keresési logikát, és az elkövetkező években a vásárlási út rövidülhet, egyszerűsödhet.
Ebben a környezetben az egyik legfontosabb versenytényező a „AI-higiénia”: a termék-, készlet- és ár-adatok pontossága, hozzáférhetősége és AI-olvashatóság.
Mindezt azonban sokszor a korszerűtlen technológia fékezi: a válaszadók 44 százaléka úgy véli, hogy a meglévő rendszerek gátolják az innovációt.
„Ahogy az AI egyre inkább belép a termékfelfedezés és a döntés közé, a digitális polc már nem csak a weboldalunkat jelenti. A megoldás kulcsa, hogy a termék- és áradatok AI-kompatibilisek legyenek: pontosak, következetesek és könnyen értelmezhetők. Ez nem technológiai finomság, hanem láthatósági és konverziós kérdés. Aki ebben gyors, az az új vásárlói útvonalakon is gyorsan előnyt szerezhet” – tette hozzá Aracsi Bernadett.
Marketing és ügyfélélmény az AI korában: személyre szabás, házon belüli képességek, kiskereskedelmi hirdetési hálózatok
Az AI a marketingfolyamatokat és az ügyfélélményt is új alapokra helyezheti: a személyre szabott ajánlatoktól a kreatív folyamatok automatizálásán és döntéstámogatáson át széles eszköztár áll rendelkezésre. A megkérdezett vezetők 67 százaléka egy éven belül AI-vezérelt személyre szabást vár, miközben 94 százalékuk több marketingtevékenységet hozna házon belülre.
A tanulmány kiemeli a kiskereskedelmi hirdetési hálózatok (retail media network) jelentőségét is: a válaszadók 88 százaléka szerint kulcs a bevételhez és profitabilitáshoz, és sokan a nem-endemikus hirdetések irányába is bővítenének. A valódi megkülönböztetést azonban nem önmagában az AI-hozzáférés adja, hanem az, hogy a kereskedők hogyan építenek belőle következetes, mérhető, bizalmat erősítő élményt.
Ellátási lánc: ellenállóképesség és újratervezés a költségek és a bizonytalanság árnyékában
A kiskereskedelmi szereplők a következő időszakban is emelkedő költségekre számítanak. A megkérdezettek 95 százaléka szerint a globális kereskedelempolitikák költségnyomást okozhatnak 2026-ban. Erre válaszul 66 százalék az ellátási lánc-újratervezését fontolgatja – például a beszerzési források földrajzi közelítésével, valamint beszállítói körének szélesítésével – amennyiben az alapanyag- és beszerzési költségek emelkednek.
A technológia itt is segíthet: a mesterséges intelligencián alapuló átláthatóság és tervezés ma még sok helyen gyerekcipőben jár, de egy éven belül jelentősen nőhet az alkalmazása, és a válaszadók 59 százaléka 12 hónapon belül pozitív megtérülést vár az AI-jal támogatott ellátásilánc-fejlesztésektől.
Pénzügyi ellenállóképesség: árrésvédelem, költségfegyelem, célzott árazás
2026-ban a növekedési ambíciók mellett az árréskezelés lesz a kiskereskedelem egyik legkritikusabb képessége. A megkérdezett vezetők szinte mindegyike költségnövekedést vár, 82 százalékuk mégis árrésjavulást prognosztizál, részben konkrét intézkedésekre építve: például az ingyenes szállítási küszöb emelésével (67 százalék), a magasabb árrésű, nagyobb hozzáadott értékű termékmix irányába történő elmozdulással (72 százalék), valamint fokozatos áremeléssel (73 százalék).
A pénzügyi ellenállóképesség kulcsa a fókuszált erőforrás-allokáció. A vezetők 76 százaléka kiigazítja a beruházási prioritásokat, 82 százalék pedig tőkét irányít át profitábilisabb területekre. A megkérdezettek 71 százaléka úgy látja, hogy a szigorú költségkontroll már ma is versenyelőnynek számít.
A Deloitte 2026 Retail Industry Global Outlook elemzése itt érhető el.
Átadták a jászfényszarui ipari parkban a precíziós motoralkatrészeket gyártó Zhejiang Shuanghuan Driveline magyarországi leányvállalata, az Evoring üzemét.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.