10 milliárdért veszünk és eszünk csokit decemberben

2018. 12. 04., 17:00

A szezonális édességek forgalma 10 milliárd forint felett lehet decemberben. Az éves édességforgalom a tavalyi 200 milliárd forintról 250 milliárd forintra nőhet. A csokimikulás áll az első helyen, a háztartások 86 százaléka szaloncukrot is vásárol karácsonyra – derült ki a Mi fán terem a szaloncukor? című sajtórendezvényen kedden, Budapesten.

A Nielsen piackutató adatai szerint tavaly csokoládémikulásból 435 tonna, több mint 8 millió darab fogyott – ismertette a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) előzetes várakozását a szakszövetség elnöke, Sánta Sándor.

Hasonlóan népszerű volt az adventi naptár, amelyből 350 ezret értékesítettek. Az ünnepi édességek 46 százalékát hipermarketek, 54 százalékát egyéb üzletek adták el.

Az elnök elmondta, hogy évente szaloncukorból 3500 tonna fogy, mintegy 6 milliárd forintért. A csokoládémikulások és az ahhoz köthető egyéb édességek forgalma 4 milliárd forintot tesz ki, ezekből mintegy 700 tonnányi terméket értékesítenek.

Ilyenkor a piac 63 százalékát a mikulások teszik ki, 13 százalékot pedig egyéb édességek, például csokiördögök, csokicsizmák adják. A MÉSZ által végzett reprezentatív kutatás szerint a megkérdezettek 86 százaléka tervezi, hogy szaloncukrot vesz, amelynek főleg vidéken van nagy hagyománya.

A fogyasztók mintegy kétharmada a zselés szaloncukrot választja, azt követi a kókuszos, a vajkaramellás, a csokoládékrémes, a marcipános, a mogyorókrémes. Kevésbé kedvelt íz a gesztenyés, a joghurtos, az epres vagy az alkoholos.

A magyar háztartások általában egy kilogramm szaloncukrot vesznek, a legtöbben 2000 forint körüli összeget fordítanak rá. A szaloncukorpiacon az elmúlt években nőtt a prémium termékek aránya, de sok az ömlesztett és a saját márkás szaloncukor is, és a piac egyharmadát teszik ki azon termékek, amelyek valódi csokoládét tartalmaznak.

Az édességgyártás árbevétele a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján tavaly több mint 205 milliárd forint, míg az export 108 milliárd forint volt.

A legnagyobb szaloncukorgyártó vállalkozások árbevétele együttesen meghaladja a 30 milliárd forintot. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az egy főre jutó élelmiszer-kiadás havi nagysága tavaly 20 563 forint volt, ebből 1382 forintot fordítottak cukorra, édességre. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 10., 20:00
A Grayling friss, 2026-os globális trendjelentése szerint a közép-kelet-európai üzleti vezetők egyszerre készülnek növekedésre és fokozódó kockázatokra: miközben a régió döntéshozóinak többsége optimistán tekint a következő évre, a geopolitikai feszültségek, a szabályozási változások és a technológiai átalakulás jelentős nyomást helyeznek a vállalatokra. A kutatás részletes képet ad arról is, hogyan látják a kelet-közép-európai (CEE) országok vezetői a 2026-os üzleti környezet kihívásait és lehetőségeit.
2026-02-11 12:05:00
A Hays Hungary kutatása szerint a munkavállalók 72,5 százaléka, a munkaadók 65 százaléka borúlátó a következő 2–5 év gazdasági kilátásait illetően, ami a korábbi évek pesszimista trendjeit is felülmúlja. A cégek óvatossága a bérekben is látványosan megmutatkozik.
2026-02-10 19:10:00
A klinikai vizsgálatokkal foglalkozó CRU Hungary Egészségügyi és Szolgáltató Kft. 556,95 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert egy „multimodális diagnosztikai platform és eszközcsalád” fejlesztésére, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Encsen valósítanak meg.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS