Újra lehet jelentkezni a „drónirányító és drónadatelemző” továbbképzésre

2021. 12. 07., 16:51

Január végéig lehet újra jelentkezni a világon egyedülálló „drónirányító és drónadatelemző” szakirányú felsőfokú továbbképzésre – tájékoztatott Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára.

A képzésnek az innovációs tárca és a Széchenyi István Egyetem együttműködésével létrehozott Digitális Fejlesztési Központ drónlaborja ad helyet. A kurzus egyedisége abból adódik, hogy a hallgatók nemcsak a biztonságos drónüzemeltetést, hanem a drón által szerzett adatok elemzését, kiértékelését is megtanulják.

A helyettes államtitkár elmondta: a győri egyetemmel 2019 óta működnek együtt; céljuk a haladó technológiák megoldásainak a hasznosítása a gyakorlatban különböző ágazatokban.

A drónfelvételek elemzése szoftverek révén a mezőgazdaságban a pontos hozamtérképek kialakításában, a művelési területek fertőzöttségének megállapításában, a vízgazdálkodásban a fertőzés helye, eredője és kiterjedtsége azonosításában, az építőiparban három dimenziós ingatlanmodellek, hőtérképek létrehozásában, a távközlésben és az energetikában az infrastruktúra állapotának felmérésében segíthet.

A képzés első alkalommal az idén februárban indult, a tervezett létszámhoz képest túljelentkezéssel, és hamarosan véget ér. Jelentkezni a következő kurzusra a Széchenyi István Egyetem felnőttképzési felületén lehet.

Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja a sajtótájékoztatón elmondta, hogy céljuk valós ipari problémákra megoldásokat találni, együttműködve az ipari partnerekkel és a kormányzattal. Az egyetemi modellváltás eredményeképpen egy „új lába” az intézményüknek, hogy kutatásaik eredményeit a piacon kívánják hasznosítani, a tudást használható értékké alakítják.

Drotár István, a Digitális Fejlesztési Központ vezetője arról beszélt, hogy képzéseik az infokommunikációs szektor hatalmas „humánerőforrás kapacitási ínségén” enyhítenek. A két évvel ezelőtt létrehozott intézmény vezetője tájékoztatott arról, hogy a drónlaborhoz kapcsolódva a jövőben egy agrárdigitalizációs szakmérnök képzés indítását tervezik. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS