Tisztújítás a Joint Venture Szövetségnél

2019. 05. 08., 14:56

Tisztújító közgyűlést tartott kedden a Joint Venture Szövetség (JVSZ), amelyen új tagokat választottak az elnökségbe.

A közgyűlés a hosszabbítható mandátumok megerősítése mellett új elnökségi taggá választotta Fábián Ágnest, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatóját, az Adhesive Technologies üzletág igazgatóját, Jákli Gergelyt, az Exim vezérigazgatóját, Károlyi Zsoltot, a Siemens Zrt. gazdasági igazgatóját, Szollár Domokost, a Mol Csoport kabinetfőnökét és Urbán Lászlót, a Magyar-Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettesét.

A 20 tagú elnökségben öt változás történt. Az elnöki posztot nem érintette a tisztújítás, Tálos Péter tisztségét ugyanis tavaly újították meg három évre.

Stöllinger Róbertet, a KPMG vezérigazgatóját a felügyelőbizottság új tagjává, Dévényi Flórát, a Danubius Hotels Zrt. csoportszintű emberierőforrás igazgatóját az etikai bizottság tagjává választották.

Tálos Péter elnök hangsúlyozta: a JVSZ tudásával, kapcsolatrendszerével, elismertségével összekötő szerepet tölt be a kis- és középvállalkozások, valamint a nagy vállalatok között, és a közös érdekek érvényesítése mentén kamatoztatja szakmai tudását. A JVSZ a befektetéseket és az innovációt kívánja ösztönözni, amit érdekképviselettel, rendezvényszervezéssel, továbbá a hozzá eljutó információk megosztásával kíván elérni.

Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára előadásában kiemelte: a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban a 9 milliárd forintos keret 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, 10 százalékát pénzügyi eszközökre használták fel. A jövő év elejére a kifizetések elérhetik a 100 százalékos szintet.

Már megkezdődött a 2021–2027-es költségvetési ciklus tervezése, ahol az intelligens beruházások és a zöldberuházások jutnak majd nagyobb szerephez. A következő időszakban azonban forráscsökkenésre számít a kormány, megváltoznak a felhasználási szabályok is, és komoly eltolódás várható az uniós központi források irányába – hangsúlyozta Rákossy Balázs.

Szendrey Silvia ügyvezető igazgató kiemelte: a folyamatos jogalkotási véleményezés, kezdeményezés a JVSZ egyik legfontosabb tevékenysége. A szervezet 2018-ban elsősorban az egész gazdaságot érintő, és tagvállalatai számára kiemelkedően fontos témákban – például cafeteria, GDPR saláta törvény, csődtörvény/felszámolás, infotörvény, ekáer, Ipar4.0, cégtörvény, cégkapu kérdései – fejtette ki álláspontját. A JVSZ ma Magyarország egyik leghatékonyabb érdekképviseleti szervezete – hangsúlyozta az igazgató. (MTI)

Fotó: JVSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS