Mit kíván a magyar programozó?

2019. 12. 04., 13:13

Még mindig óriási a kereslet a programozók iránt hazánkban, ennek ellenére az álláshirdetések kis része tudja csak hatékonyan megszólítani a munkát kereső fejlesztőket.

Egy friss kutatás szerint a magyar fejlesztők számára fontosabb, hogy a pozícióban alkalmazandó technológiák szerepeljenek a hirdetésben, mint a juttatások, utóbbinál azonban a „versenyképes fizetés” kifejezés taszítja őket. Fontos még, hogy a cég termékei és a pozícióhoz tartozó elvárások jelenjenek meg már a hirdetésben, amit nem mindegy, hogy ki ír.

A legfontosabb tényező, ami érdekli a fejlesztőket egy álláshirdetésnél az az, hogy milyen technológiákkal fognak dolgozni. 79 százalékuk gondolja úgy, hogy ettől vonzóbb az álláshirdetés és majdnem ugyanennyien szívesen megnyitnak erről szóló videókat is – derült ki a munkáltatói márkaépítéssel foglalkozó BrandFizz Employer Branding Kft. és a Codecool közös több mint 500 hazai fejlesztő körében végzett legfrissebb kutatásából.

A megkérdezettek számára szintén nagyon fontos, hogy már az álláshirdetésből kiderüljenek a pozícióhoz tartozó konkrét juttatások: a megkérdezettek 66 százaléka tartja fontosnak, hogy pontos betekintést nyerjen abba, amit az adott cég kínál számára. A tapasztalatok szerint viszont ez az a pont, ahol még mindig a buzzwordök dominálnak az álláshirdetésekben. A legjellemzőbb ilyen hívószó a „versenyképes fizetés”, pedig a kutatásban részt vevő fejlesztők ezt tartják a legidegesítőbbnek. Helyette olyan konkrétumokat szeretnének látni a hirdetésekben, mint amilyen például a bérsáv. „A képzett fejlesztőkért óriási harc folyik a munkaerőpiacon, ezért nagyon nem mindegy, hogy a cégek hogyan próbálják őket megszólítani. Mivel az igazán jó programozók nagyon sok direkt megkeresést is kapnak, azok a cégek, amelyek feltűntetik a bérsávot a hirdetésben, versenyelőnyre tehetnek szert a többiekhez képest” – mondja Novák Gréta, a BrandFizz Research Development Officere.

A harmadik legfontosabb aspektus, ami fontos a fejlesztőknek egy állásra történő pályázásnál az az, hogy teljesíthetőek-e a cég elvárásai: Ezt 62 százalékuk emelte ki, ezért nagyon nem mindegy, hogy ki írja az adott álláshirdetést: a megkérdezettek nagy részét kifejezetten zavarja, ha úgy tűnik az álláshirdetésből, hogy aki írta, az nem ismeri az adott pozíciót. „Érdemes bevonni a szakmai vezetőt a hirdetés szövegezésébe és figyelni arra, hogy ne szerepeljenek benne pontatlanságok. Gyakori hiba például, hogy a pozíció megnevezése nincs összhangban a felsorolt feladatokkal” – teszi hozzá Kalocsai Lea, a Codecool nemzetközi értékesítési igazgatója. Ugyanígy zavarja a megkérdezetteket, ha nincs összhangban az elvárt tapasztalat a pozíció megnevezésével. A kutatás szerint a megkérdezettek több mint egyharmada nem tartja helytállónak, ha junior pozícióként hirdetnek egy állást, ugyanakkor három év feletti tapasztalatot vár el a cég. Ugyanígy feleslegesnek tartják, ha alapvető elvárás a diploma, amit szerintük néhány év fejlesztői tapasztalat már helyettesít.

A fontossági sorrendben a negyedik helyen a cég által gyártott termékek szerepelnek, a megkérdezettek 60 százaléka mondja azt, hogy szeretnek erről informálódni az álláshirdetésből. Közel ennyien (56 százalék) gondolják azt, hogy a pozícióhoz tartozó feladatok felsorolásától vonzóbb lesz az álláshirdetés. Itt kifejezetten érvényes a „kevesebb több” elv. Ha egy cég minden apró feladatot felsorol, amivel a leendő kolléga foglalkozhat a jövőben, az riasztó lehet, mivel arra utalhat, hogy több munkakör betöltését várják el tőle.

A kutatás során azt is vizsgálták, hogy mi zavarja leginkább a fejlesztő jelölteket a kiválasztás során. A három legzavaróbb tényező a lassú válaszidő (71 százalék), az indoklás nélküli elutasítás (66 százalék) és a téves információ (64 százalék). Utóbbi alatt például azt értik, hogy gyakran kell külföldre utazni és ez csak az interjú utolsó körében derül ki. Meglepő módon a sablonszerű elutasító e-mail a megkérdezetteknek csupán egy harmadát zavarja. Vagyis a jelöltek jobban kezelnek egy sablonos elutasító e-mailt, mint egy elhúzódó vagy soha meg nem érkező választ, ezért érdemes egy első körös automatizált válasz emailt beállítani, hogy ne keltsen a cég rossz benyomást már a jelentkezéskor a potenciális munkavállalóiban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS