Mit kíván a magyar programozó?

2019. 12. 04., 13:13

Még mindig óriási a kereslet a programozók iránt hazánkban, ennek ellenére az álláshirdetések kis része tudja csak hatékonyan megszólítani a munkát kereső fejlesztőket.

Egy friss kutatás szerint a magyar fejlesztők számára fontosabb, hogy a pozícióban alkalmazandó technológiák szerepeljenek a hirdetésben, mint a juttatások, utóbbinál azonban a „versenyképes fizetés” kifejezés taszítja őket. Fontos még, hogy a cég termékei és a pozícióhoz tartozó elvárások jelenjenek meg már a hirdetésben, amit nem mindegy, hogy ki ír.

A legfontosabb tényező, ami érdekli a fejlesztőket egy álláshirdetésnél az az, hogy milyen technológiákkal fognak dolgozni. 79 százalékuk gondolja úgy, hogy ettől vonzóbb az álláshirdetés és majdnem ugyanennyien szívesen megnyitnak erről szóló videókat is – derült ki a munkáltatói márkaépítéssel foglalkozó BrandFizz Employer Branding Kft. és a Codecool közös több mint 500 hazai fejlesztő körében végzett legfrissebb kutatásából.

A megkérdezettek számára szintén nagyon fontos, hogy már az álláshirdetésből kiderüljenek a pozícióhoz tartozó konkrét juttatások: a megkérdezettek 66 százaléka tartja fontosnak, hogy pontos betekintést nyerjen abba, amit az adott cég kínál számára. A tapasztalatok szerint viszont ez az a pont, ahol még mindig a buzzwordök dominálnak az álláshirdetésekben. A legjellemzőbb ilyen hívószó a „versenyképes fizetés”, pedig a kutatásban részt vevő fejlesztők ezt tartják a legidegesítőbbnek. Helyette olyan konkrétumokat szeretnének látni a hirdetésekben, mint amilyen például a bérsáv. „A képzett fejlesztőkért óriási harc folyik a munkaerőpiacon, ezért nagyon nem mindegy, hogy a cégek hogyan próbálják őket megszólítani. Mivel az igazán jó programozók nagyon sok direkt megkeresést is kapnak, azok a cégek, amelyek feltűntetik a bérsávot a hirdetésben, versenyelőnyre tehetnek szert a többiekhez képest” – mondja Novák Gréta, a BrandFizz Research Development Officere.

A harmadik legfontosabb aspektus, ami fontos a fejlesztőknek egy állásra történő pályázásnál az az, hogy teljesíthetőek-e a cég elvárásai: Ezt 62 százalékuk emelte ki, ezért nagyon nem mindegy, hogy ki írja az adott álláshirdetést: a megkérdezettek nagy részét kifejezetten zavarja, ha úgy tűnik az álláshirdetésből, hogy aki írta, az nem ismeri az adott pozíciót. „Érdemes bevonni a szakmai vezetőt a hirdetés szövegezésébe és figyelni arra, hogy ne szerepeljenek benne pontatlanságok. Gyakori hiba például, hogy a pozíció megnevezése nincs összhangban a felsorolt feladatokkal” – teszi hozzá Kalocsai Lea, a Codecool nemzetközi értékesítési igazgatója. Ugyanígy zavarja a megkérdezetteket, ha nincs összhangban az elvárt tapasztalat a pozíció megnevezésével. A kutatás szerint a megkérdezettek több mint egyharmada nem tartja helytállónak, ha junior pozícióként hirdetnek egy állást, ugyanakkor három év feletti tapasztalatot vár el a cég. Ugyanígy feleslegesnek tartják, ha alapvető elvárás a diploma, amit szerintük néhány év fejlesztői tapasztalat már helyettesít.

A fontossági sorrendben a negyedik helyen a cég által gyártott termékek szerepelnek, a megkérdezettek 60 százaléka mondja azt, hogy szeretnek erről informálódni az álláshirdetésből. Közel ennyien (56 százalék) gondolják azt, hogy a pozícióhoz tartozó feladatok felsorolásától vonzóbb lesz az álláshirdetés. Itt kifejezetten érvényes a „kevesebb több” elv. Ha egy cég minden apró feladatot felsorol, amivel a leendő kolléga foglalkozhat a jövőben, az riasztó lehet, mivel arra utalhat, hogy több munkakör betöltését várják el tőle.

A kutatás során azt is vizsgálták, hogy mi zavarja leginkább a fejlesztő jelölteket a kiválasztás során. A három legzavaróbb tényező a lassú válaszidő (71 százalék), az indoklás nélküli elutasítás (66 százalék) és a téves információ (64 százalék). Utóbbi alatt például azt értik, hogy gyakran kell külföldre utazni és ez csak az interjú utolsó körében derül ki. Meglepő módon a sablonszerű elutasító e-mail a megkérdezetteknek csupán egy harmadát zavarja. Vagyis a jelöltek jobban kezelnek egy sablonos elutasító e-mailt, mint egy elhúzódó vagy soha meg nem érkező választ, ezért érdemes egy első körös automatizált válasz emailt beállítani, hogy ne keltsen a cég rossz benyomást már a jelentkezéskor a potenciális munkavállalóiban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 12., 14:20
„A gazdasági szereplők egyre tudatosabban alkalmazkodnak a működési költségekhez, a finanszírozási kihívásokhoz és a bizonytalan gazdasági környezethez. A kérdés, hogy 2025 második negyedéve meghozza-e a fordulatot, vagy egy tartósabb struktúraváltás előtt állunk.”
2025. 05. 12., 10:40
Enyhe drágulás jellemzi mind az országos, mind a budapesti albérletpiacot a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Áprilisban az előző hónaphoz képest országos átlagban 0,9, a fővárosban 1,3 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, éves összevetésben országosan 7,6, Budapesten 8,6 százalékos volt a drágulás.
2025-05-12 22:10:56
Tárgyalásokat folytatott a VOSZ és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tagja, a Barrier Free alapítója, Szirbik István arról, hogy a vállalkozói érdekképviselet teremtsen lehetőséget a mozgáskorlátozott vállalkozók és munkáltatók támogatására és integrálására.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS