Karikó Katalin és a BioNTech vezetői kapják az egyik legfontosabb német tudományos díjat

2021. 09. 21., 18:00

Karikó Katalin és a világhírű magyar tudóst alkalmazó német biotechnológiai cég, a BioNTech alapító-igazgatói kapják 2022-ben az egyik legrangosabb német tudományos elismerést, a Paul Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díjat – közölte kedden a díjról döntő Paul Ehrlich Alapítvány kuratóriuma.

Karikó Katalin, Özlem Türeci és Ugur Sahin a hírvivő RNS (mRNS) megelőző és terápiás célú kutatásáért és fejlesztéséért kapja a 120 ezer euróval (42 millió forint) járó díjat.

Az általuk létrehozott „technológiai platform paradigmaváltást indíthat el” az orvostudomány több területén. Munkájuk kiemelkedő sikere az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen rendkívüli hatékonysággal védő vakcina, amelynek döntő szerepe van a koronavírus-világjárvány megfékezésében – áll a frankfurti Goethe Egyetem honlapján olvasható közleményben.

A Paul Ehrlich és Ludwig Darmstaedler-díj az egyik legjelentősebb elismerés az orvostudományi alapkutatások területén. A díjat eddig elnyerő 128 tudós közül 25 a Nobel-díjat is megkapta.

A kemoterápia megalapítójának is nevezett Paul Ehrlich (1854-1915) neves német orvosról, szerológusról, immunológusról és Ludwig Darmstaedter (1846-1927) német tudománytörténészről, vegyészről elnevezett díj az egyik legjelentősebb nemzetközi tudományos kitüntetés Németországban. 1952 óta ítélik oda minden évben olyan kutatóknak, akik különleges érdemeket szereztek az immunológia, a rákkutatás, a hematológia, a mikrobiológia és a kemoterápia területén.

Karikó Katalin az első magyar kutató a német orvostudományi kitüntetést elnyerők között. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) biológusként diplomázó és biokémikusként doktoráló Karikó Katalin 8 éve dolgozik együtt alelnökként a biotechnológiai céget alapító és tulajdonló, németországi egyetemeken orvosként végzett, majd vállalkozóvá lett török-német házaspárral, Özlem Türecivel és Ugur Sahinnal. Együttműködésük eredményeként válik az mRNS-alapú technológia az emberi betegségek elleni küzdelemben terápiás „csodafegyverré” – áll a szegedi egyetemnek a kitüntetésről szóló közleményében.

Az 1952 óta kiosztott díjat hagyományosan március 14-én, a Nobel-díjas Paul Ehrlich születésének napján adják át. (MTI)

(Dusha Bála fotója Karikó Katalin FB-oldalán)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS