Grant Thornton: 33 százalékra nőtt a női felsővezetők aránya

2024. 03. 06., 12:10

Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4 százalékról 33,5 százalékra nőtt két évtized alatt, a fejlődés kiábrándítóan lassú – tavalyhoz képest csak 1,1 százalékos növekedést mutat.

Út az egyenlőséghez: 20 éves a Women in Business-jelentés címmel adta ki a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó vállalat 2024-es riportját. Idén 20 éve, hogy rendszeresen elkészül a felmérés, amely világszerte nyomon követi a női felsővezetők számának alakulását a középvállalatoknál.

A riport adatai a Grant Thornton International Business Report (IBR) felméréséből származnak. Az 1992-ben indított IBR ma már 28 országban évente mintegy 10 000 vállalatvezető körében végez felmérést, és betekintést nyújt a vállalatok növekedési kilátásait világszerte befolyásoló gazdasági és kereskedelmi kérdésekbe.

Lassú növekedésről árulkodik az idei felmérés

Az idei jelentés adatai alapján a felsővezetői pozíciók 33,5 százalékát töltik be nők világszerte, ami 2023 óta mindössze 1,1 százalékpontos növekedést jelent. A középvállalatok 19 százalékának van női vezérigazgatója vagy ügyvezető igazgatója, szemben a 2023-as 28 százalékkal, ami egy év alatt kimondottan jelentős csökkenés.

A jelenség hátterében  nagyobb vállalatok vezérigazgatóinak válaszai alapján a közvélemény nyomása és az életvezetési akadályok álltak, döntésüket azzal is magyarázták, hogy úgy érezték, ezekben a szerepekben inkább a férfiakhoz hasonló viselkedést várnak el tőlük.

Amikor a Grant Thornton 20 évvel ezelőtt elkezdte a százalékos arány nyomon követését, a vezetői pozícióknak mindössze 19,4 százalékát töltötték be nők. A világjárvány óta a fejlődés felgyorsult, de még mindig lassú.

Ha a jelenlegi ütemben halad a nemek közti egyenlőség megvalósulása, 2053-ig várhatunk arra, hogy a nők és a férfiak azonos arányban töltsenek be vezetői pozíciókat a vállalatoknál.

Egyes területeken a kép sokkal pozitívabb

Vannak olyan részterületek is, ahol a fejlődés sokkal nagyobb lendülettel halad. A középvállalatok 46 százalékának van női HR-igazgatója, 39 százalékának női pénzügyi vezetője és 26 százalékának női értékesítési igazgatója. Ez 10 év alatt mind a három területen 20-35 százalékos növekedést jelent.

A riport alapján egyértelmű kép rajzolódik ki. A felsővezetői körben betöltött pozíciók számának egyenlőbb nemek közötti felosztása érdekében a DEI-stratégia (Diversity, Equity, and Inclusion – Sokszínűség, Esélyegyenlőség és Elfogadás) bevezetése mellett jelentős lépéseket kellene tennie a vállalatoknak a rugalmas munkaszervezés irányába.

Visszarendeződő home office – Kinek jó ez?

Az elmúlt 12 hónapban a globális középvállalatok körében drámai visszarendeződés volt tapasztalható az irodai munkavégzés felé. 2022-ben még a vállalkozásoknak csak 36 százaléka dolgozott elsősorban irodai helyszínen, egy évvel később ez a szám már eléri a 47 százalékot, s míg korábban a hibrid munkavégzés lehetőségét a vállalatok 53 százaléka kínálta fel munkavállalóinak, mára ez az arány is 45 százalékra csökkent. A visszaesés hátterében a számok alapján egyértelműen a férfi vezérigazgatók állnak: azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók elsősorban irodai székhelyűek, a nők aránya a felsővezetői pozíciókban a globális referenciaérték alá esik. A rugalmas munkavégzési lehetőségek biztosítása jelentős hatással van a felsővezetésben dolgozó nők számára.

„Középvezetői szinten megvalósult nálunk a női-férfi vezetők 50-50 százalékos paritása, azonban felsővezetői szinten az arány már eltolódik a férfi vezetők javára, így az egyenlőség felé tett erőfeszítéseinkkel kapcsolatban van még tennivalónk. A sokszínűség az ügyfelek és a munkavállalók szempontjából is fontos. Kiemelt stratégiai célunk a rugalmas, hibrid munkavégzés lehetőségének fenntartása, így tudjuk kompenzálni női munkavállalóink, vezetőink számára is a legkülönbözőbb élethelyzetekből fakadó esetleges munkaerőpiaci hátrányokat” – mondta Vajna Zsófia, a Grant Thornton Magyarország HR-igazgatója.

DEI-stratégia

A DEI-stratégia célja az egyenlőtlenségek csökkentése és a befogadás kultúrájának megteremtése a munkahelyeken. Az egyenlő bánásmód és lehetőségek biztosítása minden alkalmazott számára nemcsak a munkahelyi kultúra javulását eredményezi, hanem növeli a kreativitást, az innovációt és az eredményességet is.

A DEI-stratégia hosszú távú elkötelezettséget tükröz az egyenlőség, a méltányosság és a különbözőség tiszteletben tartása terén.

A Grant Thornton felmérése alapján nem csak az kulcsfontosságú, hogy legyen egy középvállalatnak mérhető DEI-stratégiája, hanem emellett az is jelentős szerepet játszik a nemek közötti egyenlőség növelésében, hogy egyrészt a stratégia elváljon a jóval szélesebb körű ESG-stratégiától (Environmental, Social, Governance), másrészt pedig a stratégia vezetői között legalább egy nő szerepeljen.

Ha egy bármilyen nemű vezérigazgató egy női vezetővel együtt vezeti a DEI-t, akkor a vezetői pozíciók 38 százalékát nők töltik be.  ESG- és DEI-stratégia hiányában ez az arány 28 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS