2016-ban Magyarországon a legmagasabb presztízsűként értékelt foglalkozás a kórházigazgató volt, ezt követte az egyetemi rektor, a harmadik és a negyedik helyen a sebész, illetve a gyermekorvos állt – olvasható a statisztikai hivatal „Mikroceenzus 2016 – 23. A foglalkozások presztízse” című kiadványában.
A legalacsonyabb presztízsűként értékelt foglalkozás az utcai prostituált volt, ennél egy kicsit magasabb presztízsű az utcaseprő, a sztriptíztáncosnő és a pornószínész.
Az a foglalkozás, amellyel az emberek szerint a legtöbb pénzt lehet keresni, a bankelnök. Ezt követi az EU-parlamenti képviselő, az országgyűlési képviselő és az államtitkár. A szubjektív megítélés szerint legkevésbé jövedelmező foglalkozások sorban az utcaseprő, a szórólaposztó, a takarító és a konyhai kisegítő.
Az emberek megítélése szerint 2016-ban a négy, társadalmilag leginkább hasznos foglalkozás sorrendben a sebész, a körzeti orvos, a gyermekorvos és a mentős volt. A társadalmilag legkevésbé hasznosnak ítélt foglalkozások – kezdve a legkevésbé hasznossal – a drogkereskedő, az utcai prostituált, a sztriptíztáncos és a pornószínész.
A társadalmilag legtöbb hatalommal felruházott foglalkozásoknak az EU-parlamenti képviselőt, a politikust, az országgyűlési képviselőt és az államtitkárt gondolták az emberek 2016-ban, a legkevesebb hatalommal bíróknak pedig az utcaseprőt, a szórólaposztót, az utcai prostituáltat, és a segédmunkást.
A legdivatosabb foglalkozásoknak a plasztikai sebészt, a tévés műsorvezetőt, az ügyvédet, és a marketingmenedzsert tekintették, a legkevésbé divatosnak pedig az utcaseprőt, a szemétszállítót, a segédmunkást és az utcai prostituáltat.
Az adatfelvétel
A Központi Statisztikai Hivatal 2016 október–novemberében a háztartások 10 százalékos mintáján mikrocenzust hajtott végre, amelynek keretében az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartást keresett meg.
A foglalkozási presztízsre vonatkozó kutatás a mikrocenzus egyik kiegészítő felvétele volt, amelyet a cenzusra kijelölt címek 10 százalékán élő 16 éves vagy idősebb népesség körében vettek fel. A kérdőívet 43 ezer személy töltötte ki.
További részletek a KSH kiadványában.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”