64 ezer végzős középiskolás érettségizik nappali rendszerben

2020. 05. 09., 13:00

A 2019/2020-as tanévben 64 ezren tanulnak nappali rendszer szerint a gimnáziumok és szakgimnáziumok végzős 12., illetve a szakközépiskolák érettségi vizsgára felkészítő 13. évfolyamain – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

További 5,5 ezer diák a felnőttoktatásban tesz rendes érettségi vizsgát, és közel 15 ezer fő, már érettségivel rendelkező jelentkezett további vizsgákra. Az érettségi előtt állók átlagos életkora 19 év.

A tanulók közel negyede Budapesten, további 6,0–7,8 százaléka Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Hajdú-Bihar megyében várja az érettségi vizsgákat. A legtöbben – Budapest mellett – Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Nyíregyházán és Szegeden készülnek a megmérettetésre. Az érettségi vizsga előtt állók körében a gimnazisták aránya Baranya és Pest megyében, valamint a fővárosban a legnagyobb (ezeken a helyeken a középiskolai tanulók 64–66 százaléka gimnáziumokban tanul), illetve Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében a legkisebb (41, illetve 48 százalék), országosan mindössze ez utóbbi kettő megyében haladja meg a szakgimnazisták 12. évfolyamos tanulólétszáma a gimnazistákét. A szakközépiskolások aránya Veszprém megyében a legmagasabb (7,1 százalék).

2019-ben a sikeresen érettségizők közel 60 százaléka gimnáziumban tanult

Magyarországon a sikeres érettségi vizsgát tett tanulók száma az ezredforduló körüli években 90 ezer körül ingadozott – 2004-ben érte el csúcspontját, összesen 93 ezer sikeres vizsgázóval –, azóta csökkenő tendenciájú, 2016 óta 70 ezer alatti. A demográfiai változások mellett a mérséklődés másik oka az, hogy a felnőttoktatás keretében érettségizők száma jelentősen csökkent: míg az ezredfordulón még minden ötödik tanuló esti oktatás keretében szerezte meg az érettségi bizonyítványt, addig ez az arány 2019-re 8,8 százalékra esett vissza. 2019-ben a nappali rendszerű oktatásban 61 ezer tanuló – a vizsgán megjelentek 95 százaléka – érettségizett sikeresen, 58 százalékuk gimnáziumi, 39 százalékuk szakgimnáziumi oktatásban vett részt, a szakközépiskolások aránya pedig 2,8 százalék volt. Életkort tekintve a 2019-ben érettségi bizonyítványt szerzők részaránya a 19 éves népességen belül a legmagasabb (30 százalék), ugyanez az arány a 18 éveseknél 18, a 20 éveseknél 9,7 százalék. Az érettségizők közül legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi vizsgát teljesített a gimnáziumi vizsgázók 60, a szakgimnáziumban érettségizők 17, illetve a szakközépiskolai vizsgázók 2,2 százaléka.

KSH

Fótó: MTI/Varga György

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 07. 10., 12:20
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium 53 szakmai szervezet bevonásával olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyek alapján a NAK – az eddigi működésével ellentétben – kizárólag szakmai érdekképviseleti feladatokat lát majd el – tájékoztatott Bóna Szabolcs miniszter.
2026. 07. 09., 09:40
Élénkült a vállalati összeolvadás és felvásárlás (M&A) piac Magyarországon; tavaly 88 tranzakciót zártak, ami 15,8 százalékkal haladja meg az előző évit; szektorszinten az IT-szektor vált a magyar tranzakciós piac legaktívabb területévé – derül ki a Deloitte Magyarország összesítéséből.
2026-07-09 11:25:00
A polgári jog, így a Polgári Törvénykönyv védelemben részesít minden személyiségi jogot, de bizonyos személyiségi jogokat külön is nevesít. Ide tartozik a magántitokhoz fűződő jog is, amely az egyénnek a saját adatai, titkai feletti rendelkezést testesíti meg. Hogyan valósul meg a magántitok védelme? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS