Itt az első európai ország, ahol vízhiány fogja vissza az adatközpont-beruházásokat

Itt az első európai ország, ahol vízhiány fogja vissza az adatközpont-beruházásokat
Gábor János  |  2026. 05. 27., 13:20

A mesterséges intelligencia forradalma, az ambiciózus digitálizáció és a kritikus infrastruktúra sorsa a fenntartható vízgazdálkodáson is múlik.

Miközben mindenki az elegendő hardver és villamosenergia biztosításáról (illetve a fogyasztói árakra gyakorolt hatásokról) beszél, az Egyesült Királyság az első európai országok egyike lett, ahol a mesterséges intelligencia kapcsán tervezett törekvéseket a vízhiány miatt felmerült aggodalmak is fenyegetik. Miközben a kormányzat stratégiai jelentőségűvé nyilvánította az adatközpont-beruházásokat, a fenntartható fejlődést támogató irányelvek kidolgozottsága elmarad a fejlesztés ütemétől. A Grundfos víztechnológiai vállalat friss tanulmánya szerint sürgős reformok nélkül a vízhiány megfojthatja az ország gazdasági és digitális növekedési ambícióit. És ebből a példából jobb lesz, ha tanul az egész kontinens.

A jelentés rámutat, hogy az adatközpontok energiaigénye mellett azok vízfogyasztása lett a legkritikusabb tényező.

Az országos szinten naponta jelentkező ötmilliárd literes vízhiány miatt a létesítmények üzemeltetése éles konfliktusba kerülhet a lakossági szükségletekkel. Ahhoz, hogy a brit digitális jövőt kiszolgáló infrastruktúra életképes maradjon, a szabályozásnak a kezdetektől rögzítenie kell a hatékonysági elvárásokat.

Drasztikus szigorításra van szükség a adatközpont-beruházások hatásvizsgálatánál

A jelenlegi gyakorlat nem kezeli megfelelően a hosszú távú működőképességhez elengedhetetlen fenntarthatósági szempontokat. Inge Delobelle, a Grundfos ipari divíziójának ügyvezető alelnöke szerint a hatékonyságot alapértelmezetté kell tenni. „Világos és kiszámítható szabályozási keretekre van szükség, amelyek segítik a döntéshozatalt és felgyorsítják a bizonyítottan víz- és energiatakarékos rendszerekbe történő beruházásokat” – hangsúlyozta a szakember.

A javaslatok egyik legfontosabb eleme a vízfelhasználás hatékonysági mutatójának bevezetése – az energiafelhasználási mutató mellé – minden tervezési, engedélyezési és jelentéstételi folyamatba. A szakértők emellett kötelező és átlátható adatszolgáltatást sürgetnek, amely magában foglalná a negyedéves közzétételt a hővisszanyerésről és a felhasznált vízforrásokról. A hitelességet független ellenőrzés biztosítaná, így terjesztve el a legjobb iparági gyakorlatokat.

Pénzügyi ösztönzőket kapnának a takarékos fejlesztők

A fenntarthatóság elérése érdekében a tervezési engedélyeket és a pénzügyi támogatásokat közvetlenül a nagy hatékonyságú hűtési technológiák igazolt teljesítményéhez kötnék. Ez arra ösztönözné a beruházókat, hogy zárt láncú rendszereket és ne ivóvízminőségű forrásokat használjanak az üzemeltetés során. Kiemelt prioritást kapna továbbá a meglévő infrastruktúra korszerűsítése is, célzott állami támogatással segítve a vízújrafelhasználási és hővisszanyerési megoldások telepítését.

A stratégiai cél az, hogy az adatközpontok ne csak fogyasszák az erőforrásokat, hanem járuljanak hozzá a környező rendszerekhez.

A javaslat szerint a létesítmények hulladékhőjét a távhőhálózatokba kellene vezetni, a vízellátáshoz pedig ki kellene építeni az újrahasznosított vizet szállító infrastruktúrát. Bent Jensen, a Grundfos ügyvezető alelnöke a szakmai anyagban hangsúlyozta, hogy „a brit kihívás nem az, hogy épüljenek-e adatközpontok, hanem az, hogy miként építsék fel és üzemeltessék őket hatékonyan”.

A szakértő szerint az országnak világos szabványokkal és politikai akarattal kell biztosítania, hogy a digitális befektetések ne merítsék ki a szűkös helyi erőforrásokat. A stratégiai jelentőségű bővítés csak akkor válhat versenyelőnnyé, ha az adatközpontok radikálisan kevesebb vizet és energiát használnak a működésük során.

A címlapkép illusztráció. Forrás: Anderson Rian / Unsplash

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.
Vannak webshopok és kisvállalkozások, amelyek kínálata hónapról hónapra változik, így esélyük és forrásuk sincs rá, hogy minden egyes termékfotó modellekkel, stúdióban készüljön. Az AI szélesre tárhatja a lehetőségeiket, ám tapasztalt szem validálása nélkül visszafelé sülhet el a részben vagy egészben generált tartalom. Tarnai Szilvia termékfotó-készítő, a MagicPortraitStudio alapítója azt vallja, hogy a kereskedő hitelességének megóvása érdekében csak gondos kutatással, megfelelő parancsokkal, az ügyféligények monitorozásával és alapos utómunkával születhet sikeres termékfotó, amire szívesebben le is csapnak a vásárlók.
A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS