Minden eddiginél pontosabb műtéti eljárásokra adhat lehetőséget az először anyagvizsgálatra használt technológia, amit tovább gondolva alkalmassá tettek rá, hogy valós idejű képeket készítsen az emberi test belsejéről. Ez szó szerint létfontosságú, például rákos szövetek eltávolításánál.
Egy sor sebészi eljárást tehet pontosabbá és hatékonyabbá a Londoni Egyetem (UCL) és a Great Ormond utcai Kórház (GOSH) mérnöki, illetve orvosi csapatainak fejlesztése. A tudósok a Cancer Research című szaklapban tették közzé a valós idejű képalkotásra fejlesztett technológiát, ami a műtéti beavatkozások során életbe vágó lehet a daganatok és az egészséges szövetek megkülönböztetésében.
Az innováció nagy hatással lehet a neuroblasztóma kezelésére, ami a gyermekeknél előforduló szilárd daganatok leggyakoribb formája.
Az UCL szerint a szokásos kezelés jellemzően műtéti beavatkozást jelent a rákos sejtek teljes eltávolítására, csakhogy ezt, például egy neuroblasztómával küzdő páciens esetében nagyon nehéz észrevenni, mivel a daganat úgy néz ki, mint a környező egészséges szövetek. A tanulmányhoz végzett kísérletekhez a tudósok molekuláris képalkotást alkalmaztak a műtétek során. Ez egy olyan eljárás, amikor a véráramba különböző kémiai anyagokat fecskendeznek, hogy képalkotó szondaként működjenek. Ezek az anyagok vonzzák a rákos sejteket a szervezetben, és miután rögzülnek, fluoreszkálnak, jól megvilágítva ezzel magát a daganatot – írják a Cancer Research-ben közzétett tanulmányban.
Az egereken végzett preklinikai tesztek során alkalmazott technika feltárta a daganatnak azt a részét, amit a műtét során nem távolítottak el.
A csapat ezután tesztelte, hogy javíthatják-e a képek vizuális minőségét rövidhullámú infravörös fénnyel (SWIR), amit egy speciális, nagy felbontású kamerával rögzíteni is tudnak. A SWIR-fluoreszcencia egyébként szabad szemmel nem látható, nagyobb hullámhosszú, mint a látható fény, így mélyebbre is hatol a szövetekbe, és élesebb, részletesebb képeket készít. Ezt a technikát alkalmazva a preklinikai tesztek során a sebészek meg tudták különböztetni a rákos daganatokat az egészséges szövetektől.
„A neuroblasztóma eltávolítására irányuló műtét nagyon kényes. Ha túl keveset távolítunk el, a daganat visszanőhet, ha viszont túl sokat, a sebész a környező erek, idegek és más egészséges szervek károsodását kockáztatja – magyarázta a csoport vezetője, dr. Stefano Giuliani gyermeksebész szakorvos. – Ez a technika hatékonyan megvilágítja a daganatot, lehetővé téve a sebészek számára, hogy példátlan pontossággal távolítsák el azt. Reméljük, hogy az innovatív technológiát minél hamarabb átültethetjük a klinikai gyakorlatba a GOSH-ban, hogy a lehető legtöbb daganatos gyermek javára fordíthassuk.”
A neuroblasztóma az összes gyermekkori rákos megbetegedés 8–10 százalékát teszi ki, és a gyermekkori rákos halálozások mintegy 15 százalékáért felel. A betegek körülbelül egyharmadánál a rák a diagnózis felállításakor már a test más részeire is átterjedt. Molekuláris képalkotással ugyanakkor részletes képek készíthetők a biológiai folyamatokról (a SWIR valós időben még javítja is a képeket), akár a műtét közben, így a klinikai csapatoknak a betegség szűrésekor nem kell biopsziára, vagy tenyésztési eredményre várniuk. A GOSH és az UCL tudósai most azon dolgoznak, hogy a következő 12 hónapon belül a GOSH műtőjében gyorsított ütemben alkalmazzák a technológiát.
Gábor János
Főoldali kép: MedPage Today
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.