Aktívan üzemelő űrhajó jelenleg csak Kínának és az USA-nak áll rendelkezésére. Erre a szűk piacra robbanhat be az európai űripar – egy francia és egy német gyártó jóvoltából.
A francia Dassault Aviation és a német OHB közös fejlesztése, a Vortex-program mérföldkövet jelenthet az európai űripar számára. A tervezett többfunkciós platform nemcsak teher-, hanem személyszállításra is alkalmas lesz az alacsony Föld körüli pályán. Ez azért nagy szó, mert napjainkban csak az Egyesült Államok és Kína rendelkezik aktív orbitális űrrepülőgépekkel. Európa viszont kiterítette a lapjait, és közölte, hogy belépne az exkluzív klubba.
Az európai űripar szereplői felismerték, hogy a Nemzetközi Űrállomás 2030-ra tervezett nyugdíjazása után saját, rugalmas szállítási és szervizelési képességekre lesz szükség a függetlenségük megőrzéséhez. Erre a kihívásra válaszul született meg a nemrég bejelentett stratégiai együttműködés a Dassault Aviation és az OHB között.
A felek egy olyan, többcélú és újrafelhasználható orbitális szállítóeszköz, a Vortex-S létrehozását célozzák, amely ötvözi az űrbeli manőverezőképességet a repülőgépszerű földi visszatérést. Míg a Dassault Aviation a főtervezői és rendszerminősítői feladatokat látja el, az OHB a szervizmodul tervezéséért és integrációjáért felel. A rendszer különlegessége, hogy függőlegesen, hordozórakétán indul el a világűrbe, de a hagyományos műholdakkal ellentétben a rakéta orrkúpja nem fedi majd be a szerkezetet.
Az űripar kulcsfontosságú szuborbitális tesztekre készül a személyszállítás eléréséig
A fejlesztési folyamat egyértelmű logikai sorrendet követ, amely négy fő szakaszra tagolódik. Az első lépést a Vortex-D demonstrátor jelenti, amely validálná az aerodinamikai tervezést, a repülésvezérlést és a hiperszonikus technológiákat. Ez az egység teherbíró képességét tekintve két tonna szállítására lesz alkalmas, és várhatóan 2028-ban hajtja végre az első szuborbitális repülését. „A demonstrátor változat célja az aerodinamikai tervezés, a hiperszonikus technológiák, az irányítási elvek validálása, valamint a kulcsfontosságú rendszerek minősítése” – áll a projektről szóló bejelentésben.
A program csúcsát a Vortex-C nehéz teherszállító és a Vortex-H jelzésű, emberes küldetésekre szánt változatok jelentik majd. Ezeket a teljes méretű űrrepülőgépeket a 2030-as évek közepén állíthatják forgalomba.
A platform egyik legnagyobb előnye a lágynak nevezett légköri visszatérés: a leszállás során a terhelés nem haladja meg a 2 g-t. Ez a tulajdonság gyakorlati szempontból elengedhetetlen, mivel lehetővé teszi a törékeny rakományok, például űrbéli kutatások során előállított gyógyszerek vagy speciális ötvözetek biztonságos hazahozatalát.
Katonai és tudományos felhasználás
A Vortex tervezésekor a mérnökök nemcsak polgári célokban gondolkodtak. A platform repülő tesztpadként szolgálhat az űrorvostani kutatások számára, de a katonai alkalmazási lehetőségek skálája is széles. A rendszer alkalmas lesz műholdak pályaelhagyásának támogatására, űrbéli szervizelésre, üzemanyag-utántöltésre, valamint űrrendészeti feladatok ellátására is.
A globális versenyhelyzetet jól érzékelteti, hogy az amerikai X-37B már a nyolcadik, a kínai Senlong pedig a negyedik missziójánál tart, miközben a Sierra Space Dream Chaser első repülését 2026 végére ütemezik.
„A megállapodás értelmében a Dassault Aviation tölti be a főtervező és a rendszerminősítő szerepét, míg az OHB az űrrepülőgép szervizmoduljának tervezéséért és integrációjáért felel” – olvasható a közleményben. Az európai projektbővítés érdekében a felek már tárgyalnak más jelentős európai űripari szereplőkkel is, így a Vortex az öreg kontinens meghatározó űreszközévé válhat.
Címlapkép: Dassault Aviation
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.