A szervezet kutatása szerint a technológiai iparág jelentős ugrás előtt áll – hacsak nem hibázza el. A lehetőség a működés és az ellátási láncok átalakításához kapcsolódik.
A technológiai szektor 2030-ig mintegy 800 milliárd dollár (264 800 milliárd forint) további értéket szabadíthat fel a teljes értékláncán – feltéve, ha a működésében és a beszállítói láncaiban központi szerepet kap a természet.
Ez annak a 10,1 billió dolláros (3 350 billlió forintos) üzleti lehetőségnek a része, amely akkor válhat elérhetővé, ha a magánszektor széles körben alkalmaz természetpozitív megoldásokat – állapítja meg a Világgazdasági Fórum (WEF) nemrég bemutatott jelentése.
Az Oliver Wyman amerikai vezetési tanácsadó cég közreműködésével készült „Természetpozitív: a technológiai szektor szerepe” című tanulmány szerint a becsült 800 milliárd dolláros érték több mint fele a kitermelő és energiaágazatok felsőbb szakaszában zajló tevékenységekből származhat.
A WEF ebben a körben említi a megújuló energiatermelés bővítését, az erőforrás-visszanyerés javítását, valamint az elektronikai eszközök és háztartási berendezések körforgásos gyártásának fejlesztését.
A kutatás a 800 milliárd dollár további körülbelül egyharmadát az infrastruktúrához és az épített környezethez köti. Ide tartoznak az energiahatékony épületek, az intelligens mérési rendszerek, a szennyvíz újrahasznosítása és a fenntartható építési megoldások.
A fennmaradó rész a természet helyreállításából, a fenntartható földhasználatból, valamint a digitális innováció által lehetővé tett, ágazatközi energiahatékonysági lehetőségekből származhat.
A riport megerősíti, hogy a technológiai szektor növekedése továbbra is erős maradhat. A fejlődést a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika, a nagy teljesítményű elektronika iránti kereslet, valamint az olyan élvonalbeli innovációk hajtják, mint a kvantumszámítástechnika.
A Világgazdasági Fórum ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni, hogy a bővülés jelentős természeti terheléssel, többek között intenzív vízfelhasználással, szennyezéssel, hulladékképződéssel, üvegházhatású gázok kibocsátásával és területhasználati nyomással jár.
Évente több mint ezermilliárd chip kerül értékesítésre, amelyek okostelefonokat, autókat, televíziókat és más mindennapi eszközöket működtetnek. A háttérben több mint 11 000 adatközpont üzemel világszerte, és a jelentés szerint az irántuk mutatkozó kereslet 2030-ig évente 19–22 százalékkal nőhet.
A félvezetőgyártás önmagában évente több mint ezermilliárd liter vizet használ fel, miközben a fémek és a kritikus ásványi nyersanyagok bányászatára támaszkodik.
A globális adatközpontok összesen több mint 60 gigawatt teljesítményt igényelnek, ami meghaladja Kalifornia teljes villamosenergia-igényét – csúcsidőben. A hardvergyártás évente több mint 60 millió tonna elektronikai hulladékot termel, amelynek jelenleg kevesebb mint egynegyedét hasznosítják újra.
A WEF szerint a természeti erőforrásokra nehezedő korlátok rontják a működési hatékonyságot és veszélyeztetik az üzleti ellenálló képességet. A dokumentum olyan megközelítésekről ír, mint a körforgásos erőforrás-visszanyerés alkalmazása, valamint a bányászati és ásványianyag-ellátási láncokon átívelő partnerségek erősítése.
„Azok a vállalatok, amelyek befektetnek a természetbe, és a nettó zéró, természetpozitív és ellenálló üzleti modellek felé mozdulnak el, hatékonyabban kezelik a kockázatokat, és versenyelőnyre tesznek szert” – összegezte Pim Valdre, a Világgazdasági Fórum Klíma- és Természetgazdasági vezetője.
A technológiai szektor gyors növekedése az infrastruktúra-fejlesztésben is megjelenik, különösen az adatközpontok számának emelkedésében. A jelentés szerint ez fokozott figyelmet igényel a helyi közösségek és a szabályozó hatóságok részéről.
A dokumentum felsorolja az ehhez kapcsolódó előnyöket, köztük a közösségek és a szabályozók erősebb támogatását, a környezeti sokkhatásokkal szembeni nagyobb ellenálló képességet, valamint az ügyfelek, a munkavállalók és a befektetők elvárásaihoz való hatékonyabb igazodást.
A tanulmány hét gyakorlati lépést azonosít a vízhasználat, a szennyezés és hulladékkezelés, a földhasználat, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, az energiaellátás, az ellátási lánc és a szakpolitikai együttműködés területén. Ezek a lépések segíthetik a technológiai vállalatokat természeti hatásaik és függőségeik kezelésében, valamint a működési zavarok és a kockázatok mérséklésében.
A jelentés példaként említi, hogy a technológiai szektor jelenleg a globális energiafelhasználás körülbelül négy százalékáért felel. A megújuló energiaforrások bővítése, az energia- és vízhatékonyság javítása, valamint a körforgásos gyártási és újrahasznosítási modellek fejlesztése csökkentheti az ágazat természeti hatásait.
Az adatközpontokban alkalmazott folyadékhűtés például akár 21 százalékkal mérsékelheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, míg a körforgásos anyag-visszanyerési kezdeményezések a primer bányászathoz képest akár 95 százalékos kibocsátáscsökkentést értek el.
Nick Studer, az Oliver Wyman elnök-vezérigazgatója hozzáfűzte, hogy „a technológiai szektor lehetőséget kap arra, hogy az üzleti növekedésben és a természetpozitív átmenetben is vezető szerepet töltsön be – de nincs több idő a halogatásra”.
A címlapkép illusztráció. Forrás: Taylor Vick / Unsplash
Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.