Magyarország számára az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) nem pusztán tudományos együttműködés, hanem gazdaság- és technológiapolitikai lehetőség is – írja friss bejegyzésében Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter.
Magyarország 2015 óta teljes jogú tagja az Európai Űrügynökségnek, de az együttműködésünk ennél jóval régebbre nyúlik vissza. Hazánk komoly hagyományokkal rendelkezik az űrkutatásban, az űrélettanban, a sugárzásmérésben, a fedélzeti elektronikai rendszerek, műszerek és szoftverek fejlesztésében, valamint a földmegfigyelési adatok feldolgozásában – emlékeztet Facebook-bejegyzésében Tanács Zoltán.
Az ESA-programokban való részvétel hozzáférést jelent a világ legösszetettebb technológiai projektjeihez. A magyar kutatóhelyek és vállalkozások olyan tudást, minőségbiztosítási tapasztalatot és nemzetközi referenciát szerezhetnek, amelyet később más ágazatokban is hasznosíthatnak. Az űriparban létrejövő innovációk megjelenhetnek többek között az egészségügyben, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a klímavédelemben, a távközlésben, a katasztrófavédelemben és a biztonságpolitikában is. Ezért Magyarországnak tovább kell erősítenie az ESA-val fenntartott kapcsolatát – vonja le a következtetést Tanács Zoltán.
Nem elegendő befizetni a tagsági hozzájárulást, ami most évente mintegy 9 milliárd forint: el kell érnünk, hogy minél több magyar vállalkozás, egyetem és kutatóintézet kapcsolódjon be az ESA projektjeibe, konzorciumaiba és beszállítói láncaiba. Ebben kulcsfontosságú a georeturn, vagyis a földrajzi visszatérítés mértéke. Ez jelenleg még elmarad a legfejlettebb európai országok magas, 90 százalék feletti értékétől – mutat rá a miniszter.
Az ESA működésének egyik fontos elve, hogy a tagállamok befizetéseihez arányosan ipari és technológiai megrendelések jussanak vissza az adott ország vállalataihoz és kutatóhelyeihez. A cél az, hogy a magyar ESA-hozzájárulás minél nagyobb része magyar szereplők által elnyert szerződések, fejlesztések és kutatási projektek formájában térjen vissza a magyar gazdaságba.
A magyar georeturn nagyságát ezért növelni kell – hangsúlyozza a tudományos és technológiai miniszter. Ehhez összehangolt állami, tudományos és vállalati fellépésre van szükség:
– segíteni kell a magyar vállalkozásokat az ESA-pályázatokra való felkészülésben;
– erősíteni kell az egyetemek, kutatóintézetek és ipari szereplők együttműködését;
– célzottan fejleszteni kell azokat a technológiai kompetenciákat, amelyekkel Magyarország nemzetközileg is versenyképes lehet;
– támogatni kell a magyar kis- és középvállalkozások belépését az európai űripari beszállítói láncokba;
– aktívabb magyar jelenlétre van szükség az ESA programjainak kialakításában és szakmai döntéshozatali fórumain;
– a magyar ESA-befizetéseket tudatosan olyan programok felé kell irányítani, amelyekben reális esély van magyar fejlesztések és szerződések elnyerésére.
„A cél nem egyszerűen az, hogy Magyarország résztvevő legyen az európai űrkutatásban. Arra kell törekednünk, hogy magyar mérnökök, kutatók és technológiai vállalkozások egyre nagyobb hozzáadott értékű feladatokat végezzenek, saját termékeket és szellemi tulajdont hozzanak létre, és hosszú távon is meghatározó szereplőivé váljanak az európai űriparnak.”
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”