Egy új eljárás közvetlenül alakítja mezőgazdasági tápanyaggá a károsanyag-kibocsátást. Az eredmény: hozzáférhetőbb és zöldebb műtrágya, olcsóbb élelmiszertermelés.
A kínai Jinagnan Environmental Technology nemrég bemutatott eljárása alapjaiban változtathatja meg a szén-dioxid-megkötésről alkotott eddigi elképzeléseket, ugyanis a vállalat nem a föld alá temeti a levegőből kivont és cseppfolyósított szennyező gázokat, hanem piacképes terméket állít elő belőlük. A kínai Ningbo városában működő szénerőmű területén tavaly nyáron helyezték üzembe azt a rendszert, amely évente akár tízezer tonna szén-dioxid befogására, és ebből csaknem harmincezer tonna műtrágya előállítására képes.
A megoldás kulcsa az ammónia
A hagyományos szén-dioxid-megkötés során a gázt cseppfolyósítják, majd mélyen a föld alá fecskendezik. Ez a módszer ugyanakkor amellett, hogy speciális geológiai adottságokat igényel, csak rendkívül drágán kivitelezhető. A kínai fejlesztés megoldása az, hogy a szénégetés során keletkező kén-dioxid és szén-dioxid együttes semlegesítésére ammóniát használ. Az eljárás végén ammónium-szulfát és ammónium-bikarbonát keletkezik, és ezeket közvetlenül fel lehet használni a szántóföldeken.
A technológia hatékonyságát jelzi, hogy a szakemberek szerint a keletkező szén nagyjából 90 százalékát képesek ilyen módon kivonni a füstgázból.
A megoldás nem a derült égből érkezik, ugyanis a ként például már a múlt században próbálták mészkővel megkötni, ám az eljárás rengeteg hulladékot termelt. A mostani innováció ehhez képest komoly szintlépést jelent, mivel a melléktermék értékesítéséből származó bevétel ellensúlyozza a környezetvédelmi beruházás fenntartási költségeit.
Hatékonyabb növekedés, alacsonyabb árak – szénerőmű segítségével
Az erőműből származó műtrágya a gyakorlatban is bizonyított. A Ningbói Agrártudományi Akadémia tanulmánya rámutatott, hogy az új szer használatával a rizstermés 6,2 százalékkal haladta meg a hagyományos készítményekkel kezelt növények hozamát.
„A kutatás szerint ez a műtrágya jelentősen csökkentette a környezetbe szivárgó nitrogén, foszfor és kálium mennyiségét is a hagyományos szerekhez viszonyítva” – idézi a South China Morning Post Song Guangbin projektvezetőt, aki elsőként a China Electric Power Newsnak nyilatkozott az eredményekről.
Az innováció időzítése kritikus, mivel a globális műtrágyapiacot súlyosan érintette az iráni háború, amely miatt a Perzsa-öböl exportja visszaesett.
A konfliktus február végi kirobbanása óta a legfontosabb nitrogén műtrágya, a karbamid ára drasztikusan emelkedett, élelmiszerhiánnyal fenyegetve a világot. A kínai vállalat adatai szerint az új módszerrel a gazdák műtrágyázási költségei akár 50 százalékkal is csökkenhetnek. A készítményt pedig már több európai országban, köztük Németországban, Franciaországban és Olaszországban is tesztelték.
A címlapkép illusztráció. Forrás: Wolfgang Weiser / Unsplash
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”