Egy új kutatás azt mérlegeli, hogyan lehetne alakítani a leszerelt szénerőműveket, hogy új atomerőmű jöhessen létre belőlük. A terv egyszerre enyhítené a földhiányt és gyorsítaná a tiszta energiára történő átállást.
Kína azt vizsgálja, hogyan használhatná fel a nyugdíjazás előtt álló szénerőművek hálózati és vízellátási infrastruktúráját. A cél kompakt, leolvadásbiztos reaktorok telepítése, ami gyorsabb utat nyithat a tiszta energiaforrások felé, mint egy új atomerőmű létesítése.
Az ország nagy hőmérsékletű gázhűtéses és olvadt sóval működő tóriumreaktorokat már üzemeltet. Ezek jóval forróbb gőzt termelnek, mint a hagyományos reaktorok, és hatékonyan hajtják a szénerőművek turbináit.
A kutatók szerint ezek a negyedik generációs reaktorok nagyobb eséllyel felelnek meg a biztonsági előírásoknak, és könnyebben nyerhetik el a társadalom bizalmát.
Kína 1,19 terawatt szénerőművi kapacitással rendelkezik, ebből 100 gigawattot kell leállítani 2030-ig.
A China Energy Engineering Group Co. (CEEC) azt javasolja, hogy a „Coal to Nuclear” (C2N) program beindításával Kína nyisson közvetlen utat a a dekarbonizációhoz, miközben megőrzi már létező infrastruktúráit, főleg a tengerpartokon.
A kezdeményezés, amely fontos része lehet Kína 2060-ra előirányzott teljes karbonsemlegességének eléréséhez, egyre több figyelmet kap a döntéshozóktól, mérnököktől és elemzőktől, hiszen világszinten a szénerőművek adják a szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékát.
Ami pedig Kínát illeti, vastagon kiveszi a részét a globális emisszióból, hiszen továbbra is széntüzeléssel biztosítja az áramtermelése több mint felét. Ez a legnagyobb üvegházhatású gázforrás az országban.
Az atomenergia viszont gyakorlatilag nulla kibocsátással jár, és az egy életciklusra vetített kibocsátása hasonló, mint a szélenergiáé.
Tisztában vannak ezzel a kínaiak is, és elérték, hogy mára náluk van a legtöbb működő, épülő és tervezett atomreaktor a világon, nukleáris ellátási láncuk pedig méretében és teljességében is páratlan.
Nem lesz túl gyors folyamat, de egyre jobban hisznek benne
„Kína hatalmas szénerőművi kapacitása és az atomerőművek hosszú építési ideje miatt a C2N-átállás évtizedekig tarthat” – idézi a South China Morning Post a CEEC kutatásvezetőjét. Li Hsziaojü hozzátette: magfúziós áttöréssel viszont már nem is hagyományos, hanem fúziós atomerőműben kell gondolkodni.
A tanulmány szerint Kína szén–atom átmenete logikus lépés. Különösen a keleti partvidéken, ahol magas az áramigény és kevés a szabad terület.
Egy hagyományos (paksihoz hasonló fissziós) erőmű nagy biztonsági övezetet és bőséges vízellátást igényel, és ennek a legtöbb szárazföldi szénerőmű nem felel meg. Akkor viszont, ha nagy hőmérsékletű gázhűtéses reaktorokban (HTGR) gondolkodnak, már kisebb biztonsági övezetet és kevesebb víz is elég.
Egy 600 megawattos HTGR minimális bővítéssel elfér egy szénerőmű telephelyén, biztonsági jellemzői pedig csökkentik a külső vészhelyzeti tervezés szükségességét.
Kínának ebben már van tapasztalata, hiszen egy bemutató célú HTGR-t már üzemeltet a Shidao-öbölben.
Az olvadt sóval működő tóriumreaktor szintén ígéretes: nem igényel vízhűtést, ezért lehetséges a szárazföldi alkalmazása, amit jól bizonyít egy Góbi-sivatagban működő modell. Ebből egy nagyobb, áramtermelésre képes változat is épül.
Min tudjuk, az atomenergia rendkívül tőkeigényes: az építési költségei magasabbak is, mint a szénerőműveké, ezért hosszú távú politikai elköteleződés kell a finanszírozásához.
„A társadalmi szempontok Kínában az egyik legfontosabb tényezővé váltak az infrastruktúra-fejlesztésben. Az atomenergia társadalmi elfogadottsága és a biztonság miatti aggodalmak közvetlenül befolyásolják a döntéseket – írták a tudósok. – Átlátható kommunikációs mechanizmusokat kell kialakítani, és erősíteni kell a társadalmi párbeszédet, illetve az oktatást, hogy javítsuk az atomenergia elfogadottságát. Ez kulcsfontosságú a C2N szempontjából.”
A címlapkép illusztráció. Forrás: Freepik
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.