Sötét képet festett a technológiai fejlődésről az ismert író

Sötét képet festett a technológiai fejlődésről az ismert író
2023. 05. 17., 09:17

A hazánkban kevésbé, nemzetközi porondon annál ismertebb médiateoretikus író, dokumentumfilmes Douglas Rushkoff a digitális boom egyik leglelkesebb rajongója volt, de a véleménye mára gyökeresen megváltozott - derült ki a legutóbbi előadásából.

Douglas Rushkoff ma már teljesen más véleményt alkot a technológia társadalomra gyakorolt hatásairól, mint akár csak 10-20 évvel ezelőtt. A ma már elsősorban egyetemi tanárként dolgozó szerző a tavaly megjelent Survival of the Richest című könyve kapcsán és a legutóbbi egyetemi előadása apropóján nyilatkozott a Wirednek.

Diákjainak elárulta, hogy az 1990-es években még nagyon izgatott volt a digitális gazdaságban rejlő határtalan lehetőségek miatt. Ez változott meg gyökeresen a róla közölt portré szerint, amiben már szinte elítéli a digitális gazdaság ma ismert formáit, mondván: a pár évtizede tőlük remélt megváltás nem, hogy sosem jön el, a technológia még jobban szétválasztja a társadalmat és növeli a távolságot az egyes rétegek között. Rushkoff, aki jelenleg a Queens College médiaelmélet és digitális közgazdaságtan professzora, Zoomon tartotta legutóbbi előadását, amiben azt mondta a diákjainak, hogy az újfajta peer-to-peer, vagyis informatikai hálózatok végpontjai között fennálló, központi csomópont nélküli kapcsolat anno fantasztikus gazdaság lehetőségekkel kecsegtetett. De félúton valami elromlott:

ma már úgy látja, hogy ez a típusú gazdaság „egy csomó milliárdost és sok nagyon szegény, boldogtalan embert teremtett”.

Rushkoff pályafutása során több tucat könyvet, cikket és dokumentumfilmet írt a digitális boom emberekre és társadalmi struktúrákra gyakorolt hatásáról. Legutóbbi könyvében, a Survival of the Richest: Escape Fantasies of the Tech Billionaires-ben (A leggazdagabbak túlélése: a tech milliárdosok menekülési fantáziái) arról ír, hogy azok az emberek, akik az elmúlt néhány évtizedben a legtöbbet profitáltak a digitális gazdaságból, most már „menekülni akarnak a saját maguk által okozott katasztrófából”.

A könyvben magát „marxista médiateoretikusnak” nevező Rushkoff a művében kifejti: az emberek közötti vagyoni különbségek évtizedek óta növekednek a politikai változások és az olyan területeken emelkedő költségek miatt, mint az oktatás és a gyermekgondozás. Erről korábban a Business Insider is közölt részletes elemzést, megírva, hogy a „kétsávos” gazdaságban a fellendülés fő haszonélvezői azok, akik már eleve közepes vagy magas jövedelemmel rendelkeztek, esetleg birtokoltak részvényeket. Az egyenlőtlenségeket tovább fokozta a 2020 márciusában lecsapó koronavírus-járvány, aminek következtében az alsó jövedelmi sávokban lévő emberek anyagilag és fizikailag még kiszolgáltatottabbá váltak, de a felső rétegek nem hogy sérültek volna, csak tovább gazdagodtak. Ami a boldogtalan embereket illeti:

a World Happiness Report 2019-es tanulmányának amerikai (de a világ más tájaira is viszonylagos nyugalommal ráhúzható) adatai szerint a felnőttek boldogságérzete és jólléte 2000 óta folyamatosan csökken,

annak ellenére, hogy az 1990-es években végig kitartóan magas volt. Ugyanez a riport a serdülő korosztály körében szintén jelentős visszaesést mutatott ki a boldogságérzet tekintetében – igaz, náluk csak 2012 után (a közösségi média globális előretörésével párhuzamosan) kezdtek hanyatlani a mutatók.

Annak ellenére, hogy évtizedekkel ezelőtt még optimista volt a digitális gazdaság lehetőségeivel kapcsolatban, Douglas Rushkoff ma már teljesen másképp' gondolkodik. „Úgy látom, hogy a digitális technológiák sokszor nagyon jók a probléma súlyosbítására, miközben magát a problémát is álcázzák” – jegyezte meg csípősen a professzor. Hozzátette: a technológiai vívmányok „rosszabbá teszik a dolgokat, ezért ma már eredendően emberellenesnek” tartja őket. Elgondolkodtató.

Gábor János

Főoldali kép: Douglas Rushkoff Facebook oldala

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 05. 14., 10:10
Díjmentes számlavezetés, bankkártya mellé több tízezer forintos ajándékot kaphatnak azok a diákok, akik most nyitnak újonnan bankszámlát. A ballagási pénzeket megéri bankszámlán tartani, a fesztiválok is egyre inkább készpénzmentesek ma már – írja a Bank360.hu.
2025. 05. 14., 10:40
Az első negyedévben 4,4 százalékkal csökkent éves szinten az ipari termelés volumene, márciusban – a munkanapok számát figyelembe véve – 5,4 százalékos volt a visszaesés. A KSH közzétette a részletes márciusi adatsort.
2025. 05. 14., 15:05
A NAV egy olyan Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei szervezett elkövetői kör tevékenységét leplezte le, amely fiktív cégeken keresztül próbált meg magánszemélyeket több száz millió forint otthonfelújítási támogatáshoz juttatni. Az összesen 600 millió forintot is meghaladó csalást – még kísérleti fázisban – megakadályozták a pénzügyi nyomozók.

  Rovathírek: HIPA

Magyarország nem külső szemlélője, hanem aktív szereplője az autóipar világban zajló átalakulásának, a szektor jövője hosszú távon biztosított – mondta Joó István, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója a HIPA május 13-i járműipari konferenciáján.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.
2025. 04. 21., 20:15
epizód: 2025 / 8   |   hossz: 27:33
Bár a dolgozók nem kizárólag a bér miatt állnak tovább a munkahelyükről, kár lenne tagadni, hogy a nem versenyképes fizetés a legfőbb oka annak, ha új állás után néznek. Sinka Judit, a Jobtain Munkaerő-kölcsönző HR vezetője ebben az epizódban elárulja, hogy a felméréseik szerint hazánkban mennyivel nő a bérigény, és hogy van-e realitása a fizetések emelkedésének a 2025-re várható gazdasági körülmények, illetve a várható infláció mellett. A szakértő arra is választ ad, hogy a magasabb béren kívül még milyen módszerekkel lehet megtartani a tehetséges dolgozókat.
Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS