Sötét képet festett a technológiai fejlődésről az ismert író

Douglas Rushkoff ma már teljesen más véleményt alkot a technológia társadalomra gyakorolt hatásairól, mint akár csak 10-20 évvel ezelőtt. A ma már elsősorban egyetemi tanárként dolgozó szerző a tavaly megjelent Survival of the Richest című könyve kapcsán és a legutóbbi egyetemi előadása apropóján nyilatkozott a Wirednek.

Diákjainak elárulta, hogy az 1990-es években még nagyon izgatott volt a digitális gazdaságban rejlő határtalan lehetőségek miatt. Ez változott meg gyökeresen a róla közölt portré szerint, amiben már szinte elítéli a digitális gazdaság ma ismert formáit, mondván: a pár évtizede tőlük remélt megváltás nem, hogy sosem jön el, a technológia még jobban szétválasztja a társadalmat és növeli a távolságot az egyes rétegek között. Rushkoff, aki jelenleg a Queens College médiaelmélet és digitális közgazdaságtan professzora, Zoomon tartotta legutóbbi előadását, amiben azt mondta a diákjainak, hogy az újfajta peer-to-peer, vagyis informatikai hálózatok végpontjai között fennálló, központi csomópont nélküli kapcsolat anno fantasztikus gazdaság lehetőségekkel kecsegtetett. De félúton valami elromlott:

ma már úgy látja, hogy ez a típusú gazdaság „egy csomó milliárdost és sok nagyon szegény, boldogtalan embert teremtett”.

Rushkoff pályafutása során több tucat könyvet, cikket és dokumentumfilmet írt a digitális boom emberekre és társadalmi struktúrákra gyakorolt hatásáról. Legutóbbi könyvében, a Survival of the Richest: Escape Fantasies of the Tech Billionaires-ben (A leggazdagabbak túlélése: a tech milliárdosok menekülési fantáziái) arról ír, hogy azok az emberek, akik az elmúlt néhány évtizedben a legtöbbet profitáltak a digitális gazdaságból, most már „menekülni akarnak a saját maguk által okozott katasztrófából”.

A könyvben magát „marxista médiateoretikusnak” nevező Rushkoff a művében kifejti: az emberek közötti vagyoni különbségek évtizedek óta növekednek a politikai változások és az olyan területeken emelkedő költségek miatt, mint az oktatás és a gyermekgondozás. Erről korábban a Business Insider is közölt részletes elemzést, megírva, hogy a „kétsávos” gazdaságban a fellendülés fő haszonélvezői azok, akik már eleve közepes vagy magas jövedelemmel rendelkeztek, esetleg birtokoltak részvényeket. Az egyenlőtlenségeket tovább fokozta a 2020 márciusában lecsapó koronavírus-járvány, aminek következtében az alsó jövedelmi sávokban lévő emberek anyagilag és fizikailag még kiszolgáltatottabbá váltak, de a felső rétegek nem hogy sérültek volna, csak tovább gazdagodtak. Ami a boldogtalan embereket illeti:

a World Happiness Report 2019-es tanulmányának amerikai (de a világ más tájaira is viszonylagos nyugalommal ráhúzható) adatai szerint a felnőttek boldogságérzete és jólléte 2000 óta folyamatosan csökken,

annak ellenére, hogy az 1990-es években végig kitartóan magas volt. Ugyanez a riport a serdülő korosztály körében szintén jelentős visszaesést mutatott ki a boldogságérzet tekintetében – igaz, náluk csak 2012 után (a közösségi média globális előretörésével párhuzamosan) kezdtek hanyatlani a mutatók.

Annak ellenére, hogy évtizedekkel ezelőtt még optimista volt a digitális gazdaság lehetőségeivel kapcsolatban, Douglas Rushkoff ma már teljesen másképp' gondolkodik. „Úgy látom, hogy a digitális technológiák sokszor nagyon jók a probléma súlyosbítására, miközben magát a problémát is álcázzák” – jegyezte meg csípősen a professzor. Hozzátette: a technológiai vívmányok „rosszabbá teszik a dolgokat, ezért ma már eredendően emberellenesnek” tartja őket. Elgondolkodtató.

Gábor János

Főoldali kép: Douglas Rushkoff Facebook oldala