Rozsdából energia – Forradalmi megoldás lehet az európai energiaipar megmentője

Rozsdából energia – Forradalmi megoldás lehet az európai energiaipar megmentője
Gábor János  |  2026. 08. 06., 13:10

A vas-levegő akkumulátor tizedannyiba kerül, mint a lítium-megoldás, és 100 órán át képes ellátni kritikus infrastruktúrákat. Tízmilliárdos lökést kapott a piacra vezetése.

A megújuló energia térnyerésének eddigi legnagyobb akadályát az időjárástól való függőség jelentette: ha nem fúj a szél vagy nem süt a nap, a rendszernek stabil akkumulátor kell. Egy holland startup, a Delfti Műszaki Egyetemből kivált Ore Energy most 43 millió dolláros (több mint 13,5 milliárd forintos) tőkeinjekciót kapott, hogy ipari méretekben tegye elérhetővé azt a technológiát, amely

a világ egyik leghétköznapibb kémiai folyamatát, a rozsdásodást használja fel az energia tárolására.

Az eljárás alapja a vas-levegő technológia, amely meglepően egyszerű elven működik. Az akkumulátor vizes alapú elektrolitba merített vas elektródákból áll, és amikor a rendszer energiát ad le, a vas oxidálódik, magyarán rozsdásodik, a folyamat pedig elektromos áramot termel. Töltéskor a reakció megfordul: az elektromos áram hatására a rozsda visszalakul vassá, ezzel oxigént bocsát a levegőbe.

Ez a megoldás nemcsak környezetbarát, hanem rendkívül gazdaságos is, hiszen a működéséhez csupán vasra, vízre és levegőre van szükség.

Az Ore Energy adatai szerint a konténerbe zsúfolt technológia (képünkön) akár 100 órányi folyamatos energiatárolást is lehetővé tesz, miközben az előállítása a töredékébe – mindössze tizedébe – kerül a jelenleg elterjedt lítium-ion akkumulátorok gyártási költségeinek. A hosszú távú tárolási képesség elengedhetetlen ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia terjedése miatt gombamód szaporodó, hatalmas áramigényű adatközpontok ellátása zavartalan maradjon. Bár a The Engineer riportja csak ezt a komoly üzleti felfutás előtt álló ágazatot emeli ki, a megújuló energia tárolására kifejlesztett vas-levegő akkumulátor nyilván más fontos infrastruktúrák, például gyárak, közüzemi létesítmények ellátására is alkalmas lehet.

Talán külön nem is kell kiemelni, hogy ez mekkora jelentőséggel bírhat olyan energiatermelést gátló körülmények között is, mint a jelenlegi hőség és aszály, amely miatt fokozatosan le kellett állítani a paksi atomerőmű reaktorait.

„A drága energia a gazdasági növekedés legnagyobb gátja, amit az európai üzletemberek és politikusok is túl jól ismernek. A most begyűjtött forrásunk segít felépíteni az első gyártóüzemünket, és elvezet minket a gigawattóra-léptékű termeléshez, így a megújuló villamosenergia bárhol és bármikor elérhetővé válik, ahol szükség van rá”
 – mutatott rá a tőkeinjekció jelentőségére az Ore Energy társalapító-vezérigazgatója. Aytac Yilmaz hozzátette: a megfizethető, zöld forrásból származó alapterhelési energia a globális gyártóipar és az AI-infrastruktúra alapköve.

Az európai energiaipar új reménysége a gyakorlatban is bizonyít

A technológia életképességét már tesztelték a hazánkban is jelenlévő francia energiaóriás EDF pilotprojektjeiben. A bizalom jeleként a holland Budget Thuis energiaszolgáltató már alá is írt a céggel egy 1 gigawattóra kapacitásra vonatkozó megállapodást, amelyből az első 400 megawattórás egységet 2028-ban szállítják le.

Az Ore Energy célkitűzése, hogy ugyanebben az évben elérje a teljes gigawattóra-léptékű gyártási kapacitást.

A mostani, több mint 13,5 milliárd forintnak megfelelő finanszírozási kört az észt Plural és a német HV vezette. Ezzel a startup 2022-es alapítás óta bevont tőkéje összesen 61 millió dollárra (kb. 19,2 milliárd forintra) nőtt.

A befektetők szerint Európa jövője függ az ilyen típusú innovációktól.

„Ha ki akarjuk elégíteni az AI-adatközpontok jövőbeli energiaigényét, miközben megfizethető és megbízható alapterhelési energiával látjuk el az európai ipart, akkor hosszú távú tárolásra van szükségünk” – hangsúlyozta Maxi Pethö-Schramm, a HV befektetési igazgatója, kiemelve, hogy Európa csak így maradhat versenyképes az energiaigényes ágazatokban. Úgy véli, az Ore olyan praktikus megoldást fejlesztett ki, amelynél az áttörést jelentő technológia egyértelmű gyártási útvonallal párosul. A most bevont összeget közvetlenül a nagyléptékű gyártóegység létrehozására és a piaci bevezetés felgyorsítására fordítják.

Címlapkép: Ore Energy

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS