A világcég kutatókkal közösen kereste a fenntartható gyógyszergyártás Szent Grálját. A jelek szerint megvan – a globális vízgazdálkodás legnagyobb örömére.
Akár a felére csökkentheti vízfelhasználását a Novo Nordisk, ha sikerrel zárul az a vizsgálat, amelyben a vállalat termeléséből származó, tisztított ipari szennyvíz gyártásba történő visszaforgatását készítik elő. Az elsősorban cukorbetegeknek szánt – de globálisan fogyasztószerként ismert – Ozempic gyártója a Dán Műszaki Egyetem (DTU) kutatóval közösen dolgozik a Hillerødben keletkező, kezelt vízáramok elemzésén.
Ha ez a víz kellően tisztának bizonyul, a gyógyszergyártás klasszikus termelésében is újra lehet hasznosítani.
A projekt egy tavaly decemberben telepített fordított ozmózisos (RO) pilotrendszerre épül, amelyből a DTU fenntarthatóságot vizsgáló „Sustain” csapata folyamatosan veszi a mintákat a laboratóriumi vizsgálatokhoz. A kutatók azt mérik fel, milyen anyagok maradhatnak a tisztított vízben, és ezek a gyártási folyamatok mekkora kockázatot jelentenek a termékminőség vagy a betegbiztonság szempontjából.
„Egy termelő vállalatnál a víz újrahasznosítása nagy megtakarítási potenciált rejt, összevetve például a magas vízfogyasztású folyamatok optimalizálásával. A kockázatelemzésekben azt értékeljük, maradnak‑e anyagok a tisztított vízben, és ha igen, azok magas vagy alacsony kockázatot jelentenek‑e. Ha a kockázat a magas tartományban van, megvizsgáljuk, hogyan kezeljük” – nyilatkozta Ravi Kumar Chhetri (képünkön), a DTU Sustain vezető kutatója.
A DTU célja, hogy olyan adatcsomagot állítson össze, amely a dán gyógyszerhatóság számára is bizonyítja: a visszaforgatott víz nem veszélyezteti sem a készítmények minőségét, sem a páciensek biztonságát – fűzte hozzá Andreas Herfelt, a Novo Nordisk környezetvédelmi vezetője.
A gyógyszerek előállításához használt víz – különösen az injekcióhoz szánt készítményeknél – a legszigorúbb minőségi követelmények alá esik, ezért a vállalat csak akkor vezetné vissza a vizet a folyamatokba, ha a mérések és a hatósági egyeztetések ezt egyértelműen alátámasztják.
A dán társaság szerint a hillerødi üzemben már az is számottevő eredményt hozhat, ha egy kijelölt, öblítésekből származó vízáramot tisztítanak és forgatnak vissza: előzetes számításaik szerint csak ez körülbelül ötödével mérsékelné a telephely vízfelhasználását. További, közvetlenül a gyógyszergyártási folyamatokból érkező vízáramok bevonásával ennél nagyobb megtakarítás is elérhető lehet. „Ha a gyógyszergyártási folyamatokból érkező szennyvízáramokat újra tudjuk hasznosítani, úgy becsüljük, akár 50 százalékkal csökkenthetjük a vízfogyasztásunkat” – bizakodott Herfelt.
A vállalatnál – kevésbé érzékeny célokra, például hűtőtornyokban – jelenleg is újrahasznosítanak ipari vizet, de a mostani vizsgálat tétje az, hogy a tisztított víz közvetlenül is visszavezethető‑e a gyártásba. A pilot során alkalmazott RO‑membrán a vízmolekulákat átengedi, miközben a legtöbb oldott anyagot visszatartja; a DTU a laboreredmények alapján határozza meg, hol szükségesek további tisztítási vagy ellenőrzési lépések.
Az együttműködés első szakasza az év végéig tart: ekkorra készül el a teljes kockázatelemzés és dokumentáció, amely a hatósági egyeztetések alapja lesz. Ha a vizsgálatok eredménye és a hatósági visszajelzések is kedvezőek, a Novo Nordisk teljes léptékű berendezések kiépítését kezdené meg Hillerødben, majd a megoldást más telephelyeire is kiterjesztené.
Erre a kezdeményezésre az iparági nyomás is ráerősít.
A DTU elemzése szerint Dánia iparának abszolút vízfogyasztása 2022‑ben gyakorlatilag a 2012‑es szinten állt, a gyógyszeripar viszont a vizsgált évtizedben 35,8 százalékkal növelte a felhasználását, ezzel a legnagyobb növekedést produkálta a hazai ágazatok között. A Novo Nordisknél éppen ezért vált kiemelt céllá a vízhasználat csökkentése és a helyi vízkészletekre gyakorolt hatás mérséklése. A most futó program ennek egyik kulcseleme lehet – amennyiben a kutatási és hatósági feltételek teljesülnek. Ha sikerrel járnak, az globális hatással lehet a gyógyszeripar felé támasztott környezetvédelmi elvárásokra és szabályozásokra, de a jó gyakorlatot teljesen önkéntesen is átvehetik az ágazat szereplői.
Címlapkép: Bax Lindhardt / DTU
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.