Önellátó gyár és adatközpont: saját vízkészlet is előállítható az áramtermelés mellett

Önellátó gyár és adatközpont: saját vízkészlet is előállítható az áramtermelés mellett
Gábor János  |  2026. 08. 10., 15:10

Közműhálózat nélkül és szén-dioxid-leválasztással működhetnek a jövőben az informatikai rendszerek vagy akár a gyárak is. Itt az első moduláris rendszer, ami megoldja.

A mesterséges intelligencia térnyerése nemcsak a szoftveres megoldásokban hozott forradalmat, hanem olyan fizikai kihívások elé állította az infrastruktúrát, amelyekkel a hagyományos adatközpontok már alig tudnak megbirkózni. A hatalmas számítási kapacitás igénye drasztikusan megnövelte az áram- és vízfogyasztást, ami világszerte túlterheli a helyi közműhálózatokat. Egy új, integrált energiaplatform azonban alapjaiban változtathatja meg az AI-iparág, és mellette más gyártó szegmensek működését, azáltal, hogy teljesen függetleníti a létesítményeket a külső vízkészlet és energiaforrás bevonásától.

Gázból vízkészlet és hűtés

Az amerikai Energy Concepts bemutatta a Plato5X nevű, szabadalmaztatás alatt álló moduláris rendszerét, amely helyben képes előállítani a működéshez szükséges összes erőforrást – vagyis a vízkészlet mellett az áramot is, miközben képes a karbonkibocsátás megkötésére.

A cég által felvillantott 5 MW-os egység naponta 5000 kilowatt villamosenergiát termel, miközben az abszorpciós hűtés és a víz-visszanyerési technológia révén megközelítőleg 45 400 liter vizet is generál. A rendszer legnagyobb újdonsága, hogy a földgáz-alapú kapcsolt energiatermelés során keletkező szén-dioxid több mint 90 százalékát képes semlegesíteni.

A technológia nem csupán a környezeti terhelést csökkenti, hanem gazdasági mellékterméket is létrehoz. A leválasztott gázt naponta 41 600 liter élelmiszeripari minőségű (például üdítőgyártáshoz használható) folyékony szén-dioxiddá alakítják, amely kereskedelmi forgalomban értékesíthető. Mivel a berendezéshez nincs szükség vezetékes vízre vagy külső elektromos hálózatra, az adatközpontok olyan területeken is felépíthetők, ahol az infrastruktúra hiánya korábban ezt nem tette lehetővé.

„Meggyőződésünk, hogy az adatközpontok következő generációjának önellátóbbá kell válnia. Ez a platform lehetővé teszi a létesítmények számára, hogy saját maguk termeljék meg az áramot, állítsák elő a vizet és kössék meg a szén-dioxidot, ezzel is csökkentve a túlterhelt közműhálózattól való függőséget” – jelentette ki közleményben William Cristofaro, az Energy Concepts elnöke.

A hiperskála sem akadály

A rendszer rugalmasságát jelzi, hogy remekül skálázható, a kisebb, kihelyezett egységektől a monumentális, hiperskála méretű központokig. Egy 100 MW-os komplexum esetében a számok már társadalmi léptékben is értelmezhetők: egy ekkora létesítmény naponta 908 000 liter vizet állíthat elő, ami nagyjából 300 amerikai háztartás napi fogyasztásának felel meg.

Ezzel párhuzamosan naponta 832 000 liter folyékony szén-dioxidot termelhet az ipar számára.

A beruházási kockázatokat mérsékli, hogy a rendszer finanszírozása és üzemeltetése az informatikai terektől függetlenül is megvalósítható. Bár a fejlesztés elsődleges célpontjai az AI-alapú létesítmények, a technológia más szektorokban ugyancsak alkalmazható. Cristofaro kiemelte, hogy

a Plato5X minden olyan létesítményben hatékonyan működik, ahol jelentős mennyiségű villamosenergiára, hűtésre vagy fűtésre van szükség.

A megoldás hátterében az a felismerés áll, hogy a jelenlegi növekedési ütem mellett kérdésessé vált a hagyományos adatközpontok fenntarthatósága. A korábbi rendszerek egyre nagyobb terhet rónak a lakossági elektromos- és vízhálózatokra, miközben gyakran okoznak konfliktusokat a helyi közösségekkel. Az önellátó platformmal ezek a feszültségek elkerülhetők, miközben az alacsony zajszint és a minimális környezeti lábnyom lehetővé teszi, hogy akár sűrűbben lakott területekhez közeli telepítsék.

A címlapkép illusztráció. Forrás: American Public Power Association / Unsplash

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS