Kidobott okostelefonokból épülnek új adatközpontok

Kidobott okostelefonokból épülnek új adatközpontok
Gábor János  |  2025. 06. 06., 13:10

Az észt kutatók olyan megoldáson dolgoznak, amely egyszerre csökkenti az e-hulladékot és új funkciót ad a leselejtezett eszközöknek. A régi telefonok egyben új szerepet is kapnak.

A Tartui Egyetem Számítástudományi Intézetének kutatói — Huber Flores, Ulrich Norbisrath és Zhigang Yin — a Műszaki Intézet munkatársával, Perseverance Ngoy-jal és nemzetközi partnereikkel együtt alternatív megközelítést mutattak be a régi okostelefonok újrahasznosítására: apró adatközpontokká alakították őket.

Évente több mint 1,2 milliárd okostelefont gyártanak világszerte. Az elektronikai eszközök előállítása energiaigényes, és jelentős mennyiségű természeti erőforrást emészt fel, miközben a gyártás és szállítás jelentős CO₂-kibocsátással jár.

A felhasználók 2–3 évente lecserélik a készülékeiket, még akkor is, ha azok működőképesek. A leselejtezett telefonokat néha újrahasznosítják, de sok esetben inkább hulladéklerakókba kerülnek.

„Az innováció gyakran nem valami merőben újjal kezdődik, hanem azzal, hogy másképp gondolkodunk a régi dolgokról, például új szerepet szánunk nekik a jövő alakításában”nyilatkozta Huber Flores, aki munkatársaival együtt demonstrálta, hogy a régi telefonok a leselejtezésük ellenére képesek hatékonyan tárolni és feldolgozni az adatokat. Az észtek úgy jutottak erre a megállapításra, hogy közben a lehető legminimálisabb költségráfordítással értek el kimagasló eredményt.

Az eldobott eszközökből összeállított adatközpont prototípusának legyártása nagyjából 3000 forintba került.

Az ilyen „mikro adatközpontokat” a feltalálók IEEE Pervasive Computingban megjelent tanulmánya szerint többféleképpen is fel lehet használni. A publikációban példaként említik a városi környezetet, ahol például buszmegállókban működhetnek, valós idejű adatokat gyűjtve az utasforgalomról. Ezek az információk aztán segíthetnek az adott település tömegközlekedésének optimalizálásában.

Így lesz a kidobott okostelefon egy adatközpont része

A projekt első szakaszában a kutatók eltávolították a telefonok akkumulátorait, amelyeket aztán külső áramforrásokra cseréltek, hogy csökkentsék a környezetbe jutó vegyi anyagok kockázatát. Ezután fogtak négy okostelefont és összekapcsolták őket, egy 3D nyomtatással készült borítás és foglalat segítségével. Ilyen módon létrehozták a működő prototípust, majd többet is készítettek belőle.

A csapat víz alatti környezetben is tesztelte az eszközöket. A prototípus a vízi élővilág megfigyelésében vett részt: különböző tengeri fajok egyedeit számlálta. Ez azért óriási eredmény, mert ugyanerre a feladatara jellemzően búvárokat kell foglalkoztatni, akik videókat készítenek, majd a felszínre hozzák a felvételeket további elemzésre. Az észt kutatók megoldásával viszont ez a folyamat automatikusan és összehasonlíthatatlanul olcsóbban zajlott le.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a régi technológia új szerepet kaphat, ha megfelelően hasznosítják.

„A fenntarthatóság nemcsak a jövő megőrzéséről, hanem a jelen újragondolásáról is szól: a tegnapi eszközök a holnap lehetőségeivé válnak” – jegyezte meg Ulrich Norbisrath, a szoftvermérnöki tanszék docense.

Címlapkép: Tartui Egyetem

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS