Az észt kutatók olyan megoldáson dolgoznak, amely egyszerre csökkenti az e-hulladékot és új funkciót ad a leselejtezett eszközöknek. A régi telefonok egyben új szerepet is kapnak.
A Tartui Egyetem Számítástudományi Intézetének kutatói — Huber Flores, Ulrich Norbisrath és Zhigang Yin — a Műszaki Intézet munkatársával, Perseverance Ngoy-jal és nemzetközi partnereikkel együtt alternatív megközelítést mutattak be a régi okostelefonok újrahasznosítására: apró adatközpontokká alakították őket.
Évente több mint 1,2 milliárd okostelefont gyártanak világszerte. Az elektronikai eszközök előállítása energiaigényes, és jelentős mennyiségű természeti erőforrást emészt fel, miközben a gyártás és szállítás jelentős CO₂-kibocsátással jár.
A felhasználók 2–3 évente lecserélik a készülékeiket, még akkor is, ha azok működőképesek. A leselejtezett telefonokat néha újrahasznosítják, de sok esetben inkább hulladéklerakókba kerülnek.
„Az innováció gyakran nem valami merőben újjal kezdődik, hanem azzal, hogy másképp gondolkodunk a régi dolgokról, például új szerepet szánunk nekik a jövő alakításában” – nyilatkozta Huber Flores, aki munkatársaival együtt demonstrálta, hogy a régi telefonok a leselejtezésük ellenére képesek hatékonyan tárolni és feldolgozni az adatokat. Az észtek úgy jutottak erre a megállapításra, hogy közben a lehető legminimálisabb költségráfordítással értek el kimagasló eredményt.
Az eldobott eszközökből összeállított adatközpont prototípusának legyártása nagyjából 3000 forintba került.
Az ilyen „mikro adatközpontokat” a feltalálók IEEE Pervasive Computingban megjelent tanulmánya szerint többféleképpen is fel lehet használni. A publikációban példaként említik a városi környezetet, ahol például buszmegállókban működhetnek, valós idejű adatokat gyűjtve az utasforgalomról. Ezek az információk aztán segíthetnek az adott település tömegközlekedésének optimalizálásában.
A projekt első szakaszában a kutatók eltávolították a telefonok akkumulátorait, amelyeket aztán külső áramforrásokra cseréltek, hogy csökkentsék a környezetbe jutó vegyi anyagok kockázatát. Ezután fogtak négy okostelefont és összekapcsolták őket, egy 3D nyomtatással készült borítás és foglalat segítségével. Ilyen módon létrehozták a működő prototípust, majd többet is készítettek belőle.
A csapat víz alatti környezetben is tesztelte az eszközöket. A prototípus a vízi élővilág megfigyelésében vett részt: különböző tengeri fajok egyedeit számlálta. Ez azért óriási eredmény, mert ugyanerre a feladatara jellemzően búvárokat kell foglalkoztatni, akik videókat készítenek, majd a felszínre hozzák a felvételeket további elemzésre. Az észt kutatók megoldásával viszont ez a folyamat automatikusan és összehasonlíthatatlanul olcsóbban zajlott le.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a régi technológia új szerepet kaphat, ha megfelelően hasznosítják.
„A fenntarthatóság nemcsak a jövő megőrzéséről, hanem a jelen újragondolásáról is szól: a tegnapi eszközök a holnap lehetőségeivé válnak” – jegyezte meg Ulrich Norbisrath, a szoftvermérnöki tanszék docense.
Címlapkép: Tartui Egyetem
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A Paksi Atomerőmű középtávú karbantartási tervének megfelelően június 6-tól megkezdődik, a 4. blokk 2025. évi karbantartása, amely a fűtőelemek üzemszerű cseréjével összekötött tervszerű karbantartási tevékenységeket foglalja magában – tájékoztatott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH).