Az amerikai chipgyártó e héten zajló konferenciáján záporoznak a sci-fibe illő bejelentések. Az autonóm programokhoz globális méretű AI-gyárak készülnek Föld körüli pályán.
A számítástechnika történetében ritkán látni olyan tempójú infrastrukturális váltást, mint amilyet a mesterséges intelligencia térnyerése kényszerített ki az elmúlt időszakban. Az Nvidia most egy olyan technológiai ugrással válaszol a piaci igényekre, amely alapjaiban írhatja át az adatközpontok felépítését: a vállalat saját rendezésű szakmai konferenciáján, a napokban zajló GTC-n bemutatta a Vera CPU-t és a Rubin platformot, amelyeket már nem csupán adatok feldolgozására, hanem komplex szoftveres ágensek irányítására terveztek.
A fejlesztés hátterében az AI-munkaterhelések jellegének megváltozása áll. Amíg korábban a modellek elsősorban válaszokat generáltak, az új generációs, úgynevezett ágens alapú rendszerek már önállóan terveznek feladatokat, kódokat futtatnak és interakcióba lépnek más rendszerekkel. Ez a folyamat sokkal nagyobb koordinációs képességet igényel a hardvertől, mint a korábbi megoldások.
A Vera CPU szakít azzal a hagyománnyal, amely szerint a központi egység csupán statiszta a nagy teljesítményű grafikus vezérlők mellett. Az új chip 88 egyedi tervezésű Olympus magot és nagy sávszélességű memóriát tartalmaz, ami a gyártó szerint kétszeres hatékonyságot és 50 százalékkal nagyobb sebességet biztosít a hagyományos rack-szintű processzorokhoz képest.
„A CPU többé már nem csak támogatja a modellt, hanem vezérli is azt. Áttörést jelentő teljesítményével és energiahatékonyságával a Vera olyan AI-rendszereket tesz lehetővé, amelyek gyorsabban gondolkodnak és jobban skálázhatók” – jelentette be Jensen Huang alapító-vezérigazgató a rendezvényen.
A hardver erejét jól szemlélteti, hogy egyetlen rack, amely 256 darab Vera CPU-t foglal magában, képes több mint 22 500 egyidejű AI-környezet kiszolgálására. Ez kulcsfontosságú a megerősítéses tanuláson alapuló folyamatoknál és az AI-ügynökök tömeges tesztelésénél.
A technológiát olyan piaci óriások építik be rendszereikbe, mint az Alibaba, a Meta, az Oracle Cloud Infrastructure, a Dell Technologies vagy a Lenovo.
Megérkeztek az AI-gyárak, az Nvidia az űrbe viszi az adatközpontot
Az Nvidia nem áll meg a chipek szintjén; a Vera Rubin platformmal egy horizontálisan integrált szuperszámítógépes architektúrát kínál. A rendszer ötvöz hét különböző típusú lapkát, amelyek a számítástól a hálózatkezelésen át az adattárolásig minden fázist lefednek. Ezeket az egységeket Huang „AI-gyáraknak” nevezi, utalva arra, hogy a jövőben ezekben a létesítményekben történik majd a modern modellekhez szükséges tokenek tömeges előállítása.
„A Vera Rubin generációs ugrást jelent: hét áttörést jelentő chip, öt rack, egyetlen óriási szuperszámítógép – mindez az AI minden fázisának kiszolgálására készült” – emelte ki a cégvezető. Hozzátette: a platform alapkonfigurációja négyszeresére növeli az AI-tanítási teljesítményt, miközben a következtetési hatékonyság a korábbi megoldásokhoz képest a tízszeresére javul.
A vállalat a földi infrastruktúra mellett az űr felé is nyit. Olyan rendszereket fejlesztenek, amelyeket műholdakon és orbitális pályán keringő adatközpontokban használnak majd a valós idejű érzékelés és döntéshozatal támogatására. „Az űrinformatika, a végső határterület, megérkezett” – jelentette be sokatmondóan Huang. A Vera CPU-ra épülő eszközök és a Rubin infrastruktúra szállítása a tervek szerint a második félévben kezdődik meg – ígérték a péntekig tartó konferencián, ahol ezek szerint eddig csak a bejelentések fele hangzott el.
Címlapkép: Nvidia
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.