Drámai különbségek az energetikai átállásban: az importőrök fokozzák a tempót

Drámai különbségek az energetikai átállásban: az importőrök fokozzák a tempót
üzletem.hu  |  2026. 10. 14., 15:20

Az energiaellátás zavaraitól tartó országok gyorsabban növelik a megújuló energia termelését, mint a nyersanyagexportőrök. A folyamat az energiabiztonság miatt gyorsul.

A Hormuzi-szorosban tapasztalható feszültség és az ellátási láncok bizonytalansága váratlan mellékhatással járt: a világ energiaimportőrei látványos tempóváltással igyekeznek függetlenedni a fosszilis tüzelőanyagoktól. A nemzetközi kockázatkezelési szakértő DNV vállalat idei „Energiaátállási Kitekintője” szerint (amely nem mellesleg már zsinórban a tizedik ilyen kiadványuk) az energiaimportra szoruló nemzetek háromszor gyorsabb ütemben bővítik tisztaenergia-kapacitásaikat, mint az exportőr országok.

Kína, India és Európa szabályosan rohan a zöldebb források felé, de eközben a Közel-Keleten kívüli exportőrök a kieső készletek pótlásával vannak elfoglalva, így náluk háttérbe szorul a dekarbonizáció.

Az adatok azt mutatják, hogy mélyül a szakadék: az importáló régiók energiamixében a nem fosszilis források aránya az elmúlt öt évben 2,2 százalékponttal nőtt, szemben az exportőröknél kimutatott 0,7 százalékpontos emelkedéssel.

„Az energiabiztonság kérdése átrajzolja az energetikai átállás térképét” – jelentette ki Ditlev Engel, a DNV Energy Systems vezérigazgatója. A vezető hangsúlyozta: az importáló régiók a fosszilis piacok kiszámíthatatlansága miatt villamosítással és az energiatárolás fejlesztésével csökkentik a kiszolgáltatottságukat, miközben az exportőrök a termelés fokozásával válaszolnak a hiányra.

Veszélyben a fosszilis exportőrök dominanciája

A geopolitikai konfliktusok tartós hatást gyakorolhatnak a globális keresletre. Egy elemzés szerint, ha a közel-keleti feszültségek az évtized végéig elhúzódnának, akkor a globális olaj- és gázkereslet 4–6 százalékkal eshet vissza, lévén a magas árak arra kényszerítik a fogyasztókat és a kormányokat, hogy a jobb energiaellátás érdekében a tervezettnél gyorsabban váltsanak alternatív forrásokra.

Ez a folyamat hosszú távú kockázatot jelent a kitermelő országok számára: az előrejelzés szerint a Közel-Kelet 2050-re már csak a világ olajtermelésének 40 százalékát fogja adni, holott korábban minden elemzés 50 százalék körüli részesedést jósolt a régiónak.

„Bár a geopolitikai tájkép egyre összetettebbé válik, nem férhet kétség ahhoz, hogy az energetikai átállás zajlik, és máris hatalmas méreteket öltött” – magyarázta Engel. A riport szerint a napenergia, a szárazföldi szélenergia és az akkumulátoros tárolás egyértelmű nyertese a napjainkban zajló folyamatoknak, ugyanis mindegyik költségei folyamatosan csökkennek, kvázi egyre népszerűbb opcióvá válnak az ellátási viharok sűrűjében. Ezzel szemben a hidrogéntechnológia és a szén-dioxid-leválasztás fejlesztései a magas költségek és az ipari versenyképességi aggályok miatt lassultak – mutat rá a DNV: e szegmensek a várakozásokhoz képest jelentős, 29, illetve 15 százalékos visszaesést mutatnak a hosszú távú előrejelzésekben.

Az energiaellátás kitörési pontja az elektrifikáció

A tanulmány a nukleáris energiát nevezi meg a magas költségű technológiák egyetlen olyan kivételének, amely képes megőrizni a piaci részesedését. A szakértők szerint a beépített nukleáris kapacitás 2060-ig 170 százalékkal nőhet. Ez a trend illeszkedik az elektrifikáció általános előretörésébe, és az üteme a következő két évtizedben több mint kétszerese lehet az elmúlt húsz évben tapasztaltaknak.

„A napenergia, a szélenergia és egyre inkább az akkumulátoros tárolás révén a villamosenergia válik az energetikai átállás egyértelmű nyertesévé” – mutatott rá a jelentésben Sverre Alvik, a DNV kutatási igazgatója. A szakértő hozzátette: bár jelenleg az importáló országok járnak az élen, a fosszilis tüzelőanyagot exportálók is fokozatosan átveszik a villamosítást, mert az a jövőben nagyobb hatékonyságot és alacsonyabb költségeket garantál számukra. A folyamat visszafordíthatatlannak tűnik, mivel az energia mára a kritikus infrastruktúra részévé vált minden állam számára.

A címlapkép illusztráció. Forrás: Magnific

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-17 11:20:00
A munkáltató alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben foglaltak szerint foglalkoztassa. Azonban bizonyos feltételek mellett a törvény lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy a munkavállaló munkáját ideiglenesen a munkaszerződéstől eltérően vegye igénybe. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS