Musk, Zuckerberg, Gates egyszerre találkozott törvényhozókkal AI-ügyben

Musk, Zuckerberg, Gates egyszerre találkozott törvényhozókkal AI-ügyben
2023. 09. 15., 17:18

Talán még sosem volt egy teremben annyi óriási technológiai céget vezető személy, mint a héten rendezett kongresszusi meghallgatáson, az USA kormányzati épületében, a Capitol Hillben. Az apropó a rettegett mesterséges intelligencia szabályozása volt.

Gőzerővel készül az első amerikai, de talán a világon is úttörő AI-törvény tervezete, amivel a döntéshozók szeretnék megóvni az emberi szabadságot, munkát, biztonságot a mesterséges intelligencia terjedésének lehetséges káros következményeitől. A szerdai meghallgatásra éppen azoknak a technológiai behemótoknak a vezetőit hívták meg, akik a legelőrébb tartanak az AI-fejlesztésekben. Többségük annyira kiemelten fontosnak tartja a témát, hogy mindent félredobva egyszerre jelent meg a kongresszus előtt.

A nagyszabású találkozót a Reuters szerint Chuck Schumer demokrata szenátusvezető hozta tető alá, és több mint hatvan szenátor jelenlétében tartották meg. A legfontosabb problémák, amelyeket az első (de biztosan nem az utolsó) ehhez hasonló csúcson megvitattak:

  • a deepfake tartalmak - köztük a hamis videók terjedése,
  • a kibertámadások és főleg a választásokba történő beavatkozás kizárása,
  • valamint a kritikus infrastruktúrák védelme volt.

Mivel az olyan amerikai cégóriások, mint a SpaceX és a Tesla, a Microsoft, a Meta, a Google, az OpenAI vagy az Nvidia szinte kizárólagosan felelősek a mesterséges intelligencia elképesztő iramú fejlődéséért, mind megjelentek az álláspontjukra kíváncsi képviselők előtt. Ők érezték fontosnak, hogy megvitassák a törvényhozókkal az AI jövőjét:

Elon Musk (tulajdonos – Tesla, SpaceX)
Satya Nadella (vezérigazgató – Microsoft)
Bill Gates (tulajdonos – Microsoft)
Mark Zuckerberg (vezérigazgató – Meta, Facebook)
Sundar Pichai (vezérigazgató – Alphabet, Google)
Sam Altman (tulajdonos – OpenAI, ChatGPT)
Jensen Huang (vezérigazgató – Nvidia)
Arvind Krishna (vezérigazgató – IBM)
Liz Shuler (elnök – Amerikai Munkaügyi és Ipari Szervezetek Szövetsége)

Az ABC News helyszíni tudósítója közölte: a kongresszusi központban zajló tanácskozás zártkörű volt, és a Capitol Hill egyik elszeparált termében zajlott. Mivel nem sajtónyilvános eseménynek hirdették, a riporterek csak kifelé jövet tudták megszólaltatni a cégvezetőket arról, hogy milyen érvek kerültek szóba és megállapodtak-e valamiben.

Elon Musk – aki az egyike volt a ChatGPT szabadon engedése után az AI-fejlesztések hathónapos szüneteltetését követelő nyílt levél aláíróinak – az újságírók előtt szűkszavúan annyit mondott, a sportokhoz hasonló módon itt is „fontos, hogy legyen egy játékvezető”. Hozzátette: az lenne üdvös, ha egy szabályozó hatóság „biztosítaná, hogy a vállalatok olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek biztonságosak és a köz érdekét szolgálják”.

Mark Zuckerberg szintén tisztább jogi feltételeket szeretne. Mint mondta, „ez egy feltörekvő technológia, amiben fontos egyensúlyt teremteni, és ezért végső soron a kormány felelős”. Az általános mesterséges intelligencia (AGI*) megjelenésének lehetőségével kapcsolatban azonban óvatosságra intett, és jelezte: az AI-törvény folyamatos felülvizsgálatot fog igényelni. „Ha a jövőben ezek a rendszerek megközelítik a szuperintelligencia szintjét, akkor az egyensúlyok eltolódnak, és újra át kell gondolnunk a mai megközelítést.”

*Az AGI (Artificial General Intelligence) az AI-nak egy olyan fejlődési szakasza, amikor a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek elkezdenek úgy gondolkodni és cselekedni, mint az emberek, vagy akár intelligensebbé is válnak náluk. Ennek lehetséges következményeire eddig sok neves tudós próbálta már figyelmeztetni a világ kormányait – nem túl viharos sikerrel.

Sundar Pichai elégedetten állapította meg, hogy nagyon produktív eseményen vett részt, és hangsúlyozta: az USÁ-nak egyensúlyt kell teremtenie „az innovációs oldal és a megfelelő biztosítékok kiépítése” között.

Sam Altman – akinek cége rövid idő alatt felforralta a témát a ChatGPT nyelvi modell közzétételével – szintén megállt pár szóra a riportereknek. Elmondta: „mindannyiunkat ugyanaz ösztönzi: az, hogy ezt jól csináljuk”. Hát igen, ha valakinek, ezt főleg neki kell mostanában szem előtt tartani.

Gábor János

A főoldali kép generatív AI-val készült. Forrás: Bing Image Creator

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 14., 17:05
Július 14-től pályázhatnak az 5000 lakos alatti települések a helyi közvilágítás korszerűsítésére; a Magyar Falu Program keretében, a Jedlik Ányos Energetikai Program forrásaiból összesen 18 milliárd forint áll rendelkezésre – tájékoztatott Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára.
2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS