Musk, Zuckerberg, Gates egyszerre találkozott törvényhozókkal AI-ügyben

Musk, Zuckerberg, Gates egyszerre találkozott törvényhozókkal AI-ügyben
2023. 09. 15., 17:18

Talán még sosem volt egy teremben annyi óriási technológiai céget vezető személy, mint a héten rendezett kongresszusi meghallgatáson, az USA kormányzati épületében, a Capitol Hillben. Az apropó a rettegett mesterséges intelligencia szabályozása volt.

Gőzerővel készül az első amerikai, de talán a világon is úttörő AI-törvény tervezete, amivel a döntéshozók szeretnék megóvni az emberi szabadságot, munkát, biztonságot a mesterséges intelligencia terjedésének lehetséges káros következményeitől. A szerdai meghallgatásra éppen azoknak a technológiai behemótoknak a vezetőit hívták meg, akik a legelőrébb tartanak az AI-fejlesztésekben. Többségük annyira kiemelten fontosnak tartja a témát, hogy mindent félredobva egyszerre jelent meg a kongresszus előtt.

A nagyszabású találkozót a Reuters szerint Chuck Schumer demokrata szenátusvezető hozta tető alá, és több mint hatvan szenátor jelenlétében tartották meg. A legfontosabb problémák, amelyeket az első (de biztosan nem az utolsó) ehhez hasonló csúcson megvitattak:

  • a deepfake tartalmak - köztük a hamis videók terjedése,
  • a kibertámadások és főleg a választásokba történő beavatkozás kizárása,
  • valamint a kritikus infrastruktúrák védelme volt.

Mivel az olyan amerikai cégóriások, mint a SpaceX és a Tesla, a Microsoft, a Meta, a Google, az OpenAI vagy az Nvidia szinte kizárólagosan felelősek a mesterséges intelligencia elképesztő iramú fejlődéséért, mind megjelentek az álláspontjukra kíváncsi képviselők előtt. Ők érezték fontosnak, hogy megvitassák a törvényhozókkal az AI jövőjét:

Elon Musk (tulajdonos – Tesla, SpaceX)
Satya Nadella (vezérigazgató – Microsoft)
Bill Gates (tulajdonos – Microsoft)
Mark Zuckerberg (vezérigazgató – Meta, Facebook)
Sundar Pichai (vezérigazgató – Alphabet, Google)
Sam Altman (tulajdonos – OpenAI, ChatGPT)
Jensen Huang (vezérigazgató – Nvidia)
Arvind Krishna (vezérigazgató – IBM)
Liz Shuler (elnök – Amerikai Munkaügyi és Ipari Szervezetek Szövetsége)

Az ABC News helyszíni tudósítója közölte: a kongresszusi központban zajló tanácskozás zártkörű volt, és a Capitol Hill egyik elszeparált termében zajlott. Mivel nem sajtónyilvános eseménynek hirdették, a riporterek csak kifelé jövet tudták megszólaltatni a cégvezetőket arról, hogy milyen érvek kerültek szóba és megállapodtak-e valamiben.

Elon Musk – aki az egyike volt a ChatGPT szabadon engedése után az AI-fejlesztések hathónapos szüneteltetését követelő nyílt levél aláíróinak – az újságírók előtt szűkszavúan annyit mondott, a sportokhoz hasonló módon itt is „fontos, hogy legyen egy játékvezető”. Hozzátette: az lenne üdvös, ha egy szabályozó hatóság „biztosítaná, hogy a vállalatok olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek biztonságosak és a köz érdekét szolgálják”.

Mark Zuckerberg szintén tisztább jogi feltételeket szeretne. Mint mondta, „ez egy feltörekvő technológia, amiben fontos egyensúlyt teremteni, és ezért végső soron a kormány felelős”. Az általános mesterséges intelligencia (AGI*) megjelenésének lehetőségével kapcsolatban azonban óvatosságra intett, és jelezte: az AI-törvény folyamatos felülvizsgálatot fog igényelni. „Ha a jövőben ezek a rendszerek megközelítik a szuperintelligencia szintjét, akkor az egyensúlyok eltolódnak, és újra át kell gondolnunk a mai megközelítést.”

*Az AGI (Artificial General Intelligence) az AI-nak egy olyan fejlődési szakasza, amikor a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek elkezdenek úgy gondolkodni és cselekedni, mint az emberek, vagy akár intelligensebbé is válnak náluk. Ennek lehetséges következményeire eddig sok neves tudós próbálta már figyelmeztetni a világ kormányait – nem túl viharos sikerrel.

Sundar Pichai elégedetten állapította meg, hogy nagyon produktív eseményen vett részt, és hangsúlyozta: az USÁ-nak egyensúlyt kell teremtenie „az innovációs oldal és a megfelelő biztosítékok kiépítése” között.

Sam Altman – akinek cége rövid idő alatt felforralta a témát a ChatGPT nyelvi modell közzétételével – szintén megállt pár szóra a riportereknek. Elmondta: „mindannyiunkat ugyanaz ösztönzi: az, hogy ezt jól csináljuk”. Hát igen, ha valakinek, ezt főleg neki kell mostanában szem előtt tartani.

Gábor János

A főoldali kép generatív AI-val készült. Forrás: Bing Image Creator

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS