Lemaradnak az AI-versenyben az európai cégvezetők – aggasztó a felkészületlenség

Lemaradnak az AI-versenyben az európai cégvezetők – aggasztó a felkészületlenség
Gábor János  |  2026. 03. 05., 13:40

Egy új kutatás szerint a vállalati vezetők többsége nincs felkészülve az AI-korszak vezetési kihívásaira. Sőt, a szervezetek nagy része még az AI üzleti hatását sem méri.

A Coqual és a Catalyst kutatása szerint az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban működő vállalatok vezetőinek 63 százaléka nincs felkészülve arra, hogy hatékonyan vezesse a cégét egy mesterséges intelligenciával támogatott világban. A tanulmány 2891 vezető és alkalmazott válaszaira épül.

A kutatás szerint a mesterséges intelligencia használata gyors ütemben terjed a vállalatoknál, miközben a vezetői képességek terén hiányosságok mutatkoznak.

Az ipari digitalizációval, a beágyazott mesterséges intelligenciával és a vállalati átalakulással foglalkozó szakemberek számára az eredmények egy ismert jelenséget emelnek ki: a technológiai beruházás önmagában nem garantál versenyelőnyt. A megvalósítás és a vezetés kulcsfontosságú.

Európai hátrány alakul ki az AI-versenyben

A két piackutató vizsgálata azt is bemutatja, hogy az egyes országok között jelentős különbségek vannak a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vezetői tudás terén.

Az Egyesült Királyságban a vezetők 49 százaléka mondja magáról, hogy jártas az AI használatában. Franciaországban ez az arány 23, Németországban pedig csupán 17 százalék.

A kutatás ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a technikai jártasság önmagában nem hoz üzleti eredményeket. Az pénzügyi teljesítmény akkor javul, amikor a vezetők támogatják és motiválják a munkavállalókat a változások idején.

A tanulmány ennek megfelelően azonosított egy új vezetői profilt, amelyet „Convergent Leadernek”, vagyis Iránymutató Vezetőnek nevezett el. Az ilyen igazgatók befogadó vezetői magatartással és azzal a szemlélettel kombinálják a mesterséges intelligencia ismeretét, amelyet a jelentés egyszerűen csak „rugalmas gondolkodásmódként” ír le.

Az értékelés szerint a megkérdezett vezetők több mint 37 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. A legmagasabb arányt e szempontból az Egyesült Királyság (55 százalék), Németország (25 százalék) és Franciaország (20 százalék) produkálta.

A Coqual és a Catalyst rámutat: ezek a vezetők egyensúlyt teremtenek az emberi megítélés és a technológia között, támogatják a pszichológiai biztonságot, és magabiztosan vezetik a szervezeteket bizonytalan helyzetekben.

A modell egyik meghatározó eleme viszont a fentebb írt „rugalmas gondolkodásmód”, ami kognitív rugalmasságot, folyamatos kíváncsiságot, nyomás alatti nyugalmat és emberközpontú döntéshozatalt foglal magában.

A mesterséges intelligenciát ismerő és alkalmazó cégek már most sikeresebbek

A kutatás adatai szerint a konvergens igazgatók által irányított szervezetek több üzleti mutatóban is erősebb teljesítményt érnek el. A csapatok termelékenysége ezeknél a szervezeteknél 93 százalékkal nőtt, míg a nem konvergens vezetők esetében ez az arány 34 százalék.

A bevételnövekedés a konvergens vezetők esetében 53, míg más vezetőknél 26 százalékos. Az innováció ugyanebben az összehasonlításban 45–18, a működési hatékonyság 54–30 százalék, a piaci terjeszkedés pedig 41–17 százalékos arányokat mutat.

A kutatás a munkaerőre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos felkészültséget is vizsgálta. Mint kiderült, a munkavállalók több mint egyharmada (34%) attól tart, hogy az automatizáció leváltja őt, de közben 35 százalékuk azt állította, hogy a munkáltató segít őket olyan AI-készségek fejlesztésében, amelyek a munkájához kapcsolódnak.

A vezetők 28 százaléka és az alkalmazottak 29 százaléka jelezte, hogy a felsővezetés számít az új technológiák munkavállalókra gyakorolt hosszú távú hatására, ám óriási ellentmondás, hogy ennek megvalósulását szinte senki sem méri.

A vezetők 95 százaléka nem tudja számszerűsíteni a mesterséges intelligencia hatását, mert a szervezetük ezt nem követi nyomon.

Azoknál a szervezeteknél, amelyek mégis mérik az AI hatását, elsősorban az innováció jelenik meg mérőszámként. A vállalatok 52 százaléka használ innovációs mutatókat, míg az elköteleződést 38, a munkavállalók megtartását pedig 31 százalék követi mérésekkel.

A címlapkép illusztráció. Forrás: Vitaly Gariev / Unsplash

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 17., 12:10
Három év után először lassult a cégállomány csökkenése az első negyedévben, de a háttérben nem élénkülés, hanem szerkezeti átrendeződés zajlik. Az alapítások új mélypontra estek, miközben a kényszertörlések száma megugrott, ami arra utal, hogy egyre több vállalkozás nem klasszikus eljárásban, hanem csendben kerül ki a rendszerből.
2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
2026. 04. 17., 17:20
A NAV április 20-ától küldi az adószámla-értesítőket a gazdálkodóknak. A mintegy 350 ezer érintett már a levél elején megtalálja a legfontosabb információt: tartozás vagy túlfizetés, azaz fizetni kell vagy visszakérhető az adó.
2026-04-16 15:05:00
A Duna House 2026 márciusi vévői érdeklődési adatai szerint a XIII. kerület változatlanul az összes budapesti kerület közül a legkeresettebb ingatlanpiaci célpont, miközben a budai oldalon a II. és XII. kerület erősödött. Az érdeklődési trendek elemzése ugyanakkor több pesti kerület – köztük a korábban Top 3-ban szereplő VII. kerület – mérsékelt, de tartós visszaesését jelzi.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.