Több százmillió tonnányi lítium került elő az ázsiai ország egyik tartományban. Tovább főhet a kínai nyersanyagfüggőségtől szabadulni akaró gazdaságok feje.
Kína Hunan tartományának Linwu megyéjében felfedeztek egy új, keménykőzet típusú lítiumlelőhelyet, amely a becslések szerint 490 millió tonna lítiumércet rejt, mintegy 1,31 millió tonna lítium-oxid tartalommal. A Jijiaoshan bányaterületen található telep átalakult gránit típusú lelőhelyét a kínai állami média szerint a Hunan Tartományi Ásványkincskutató Intézet kutatócsoportjai azonosították, több évnyi terepmunka és fejlettebb geológiai képalkotás eredményeként.
A CCTV beszámolója alapján a lelőhely szerkezete zúzással és szétválasztással lehetővé teszi a gyorsabb feldolgozást, illetve a rugalmasabb termékkimenetet. Ez hatékonyabb kitermelést jelent, szignifikánsan alacsonyabb indulóköltségek mellett. Xu Yiming, az intézet professzora szerint a felfedezés „erőforrásokat biztosít Csencsou városának ahhoz, hogy tovább fejlessze az újenergia-iparát”, ráadásul a geológiai környezet kereskedelmi szempontból ugyancsak értékes rubídiumot, volfrámot és ónt is rejt.
Kína részesedése a globális lítiumkészletben csak ebben az évben 16,5 százalékra nőtt, ezzel Chile mögött a második helyre került, miközben ellenőrzi a világ lítiumfinomító kapacitásának több mint 70 százalékát is.
A kínai geológusok nem mellesleg vizsgálnak Tibetben egy 2800 kilométeres övezetet is, amely akár 30 millió tonna lítiumkészlettel rendelkezhet. Ha ezek az előzetes becslések egytől egyig helyesnek bizonyulnak, akkor az ország lítiumkészlete jelentősen növekedhet.
A lítium elengedhetetlen többek között elektromos járművek, energiatároló rendszerek és mobilkommunikációs eszközök gyártásához. Kína számára különösen fontos az új felfedezés, hiszen a világ elektromos járműparkjának 60 százaléka náluk van forgalomban, és a belföldi lítiumkereslet a szakértők szerint már 2030-ra megduplázódhat.
Mindeközben az ország 2022-ben a globális lítium-ion akkumulátor gyártási kapacitás 76 százalékát biztosította.
A kínai kutatók nemrég fejlesztettek egy technológiát, amellyel rendkívül tiszta rubídium-kloridot tudnak kivonni mindössze 0,001 százalék rubídiumot tartalmazó sós vízből. Ez az eljárás az atomórák és a következő generációs perovszkit napelemek szempontjából bír nagy jelentőséggel, de alkalmazható lehet a Jijiaoshanban talált lelőhely rubídiumtartalmának kitermelésére is.
A hunani felfedezés idején a világ intenzív versenyt vív a kritikus nyersanyagokért. A nyugati országok új szövetségeket hoznak létre (lsd. az USA és az EU kritikus nyersanyagpartnersége), hogy diverzifikálják az ellátási láncokat és csökkentsék a kínai feldolgozástól való függést.
A jijiaoshani lelőhely kedvező geológiája és meglévő infrastruktúrája mindazonáltal újraírhatja a játlékszabályokat, ezért a kínai állam rohamléptekben próbálja lezavarni a megvalósíthatósági vizsgálatokat. Ha beindul a kereskedelmi méretű bányászat, akkor az új készlet tovább erősíti Kína vezető szerepét a lítium értéklánc minden szintjén, a kitermelésétől a finomításon át a kész akkumulátorcsomagok gyártásáig.
A címlapképen a biolíviai Uyuni Salt Flat bánya látható, felülnézetben. Fotó: Oton Barros/Wikipedia – CC BY 4.0
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.