Regionális döntés nyitott utat az újraindítás előtt. A lépés az energiabiztonság és a társadalmi ellenállás metszéspontján egyensúlyoz.
Japán újabb konkrét lépést tett az atomenergia szélesebb körű alkalmazása felé. Niigata prefektúra közgyűlése bizalmi szavazáson támogatta Hideyo Hanazumi kormányzót, aki korábban az újraindítás mellé állt. A döntés lehetővé teszi, hogy a Kashiwazaki–Kariwa atomerőmű ismét megkezdje a működést.
Ezzel alapterület alapján a szigetország, nettó elektromos teljesítmény alapján viszont a világon legnagyobb atomerőműve ismét megkezdheti a termelést – 19 évvel a leállítása és majdnem 15 évvel a fukusimai nukleáris katasztrófa után.
A Kashiwazaki–Kariwa atomerőmű ugyancsak földrengés miatt állt le, teljesen egészében mintegy 21 hónapra, 2007 és 2009 között. A létesítmény Wikipedia-oldala szerint az újraindítás fokozatosan zajlott: a hét reaktorból négyet helyeztek üzembe 2011 március 11-ig, vagyis a fukusimai atombaleset napjáig, és bár az azt okozó földrengés, illetve cunami nem volt rá hatással (a fősziget átellenes, nyugati oldalán található), elővigyázatosságból ismét leállították az üzemeltetését.
Japán azóta a még üzemképes 33 reaktor közül 14-et indított újra. Az ország ezzel párhuzamosan igyekszik csökkenteni az importált fosszilis energiahordozóktól való függését. A Kashiwazaki–Kariwa abból a szempontból is kiemelt jelentőségű, hogy ezt az erőművet a Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) üzemelteti, amely korábban a fukusimai létesítményt működtette.
Niigata prefektúra közgyűlésének idei utolsó ülése világosan megmutatta, hogy a helyi társadalom mennyire megosztott a kérdésben, hogy az energiabiztonság elegendő érvet jelent-e az erőmű újraindítása mellett. A többség támogatta a kormányzó kezdeményezését, de a Reuters szerint jócskán akadtak ellenző képviselők. Egyikük szerint a döntés csupán „politikai alku, amely figyelmen kívül hagyja a niigatai lakosok akaratát”.
Az épület előtt mintegy 300 demonstráló is tiltakozott: a zord időjárás ellenére hosszan tüntettek, például „No Nukes” és „Támogassuk Fukusimát” feliratú transzparenseket tartva.
Az atomerőmű újraindításának ötlete egyébként nem újkeletű, hiszen a TEPCO 2017 óta küzd érte, és bár a japán Nukleáris Szabályozó Hatóság 2023-ban végül jóváhagyta, hogy újra feltöltsék üzemanyaggal a reaktorokat, a helyi engedélyezés mindeddig elmaradt. Most, hogy a prefektúra számukra kedvező döntést hozott, azt tervezik, hogy 2026. január 20-án újraindítják a hét reaktor közül az elsőt.
A Kashiwazaki–Kariwa teljes beépített teljesítménye 8,2 gigawatt, ami több millió háztartás ellátására elegendő. A jelenlegi paksi atomerőműnél négyszer, a tervezett Paks II-nél pedig 3,5-szer nagyobb teljesítményű erőműben jövőre egy 1,36 gigawattos blokk kapcsolódhat vissza a hálózatra, míg egy másik, azonos kapacitású egység indítását 2030 körül tervezik.
A TEPCO korábban azt ígérte, hogy a következő tíz évben 100 milliárd jent (210 milliárd forintot) fektet be Niigata prefektúrában, hogy elnyerje a helyiek támogatását.
A japán vezetés az energiabiztonság erősítésével indokolja az atomenergia újraindítását. A kereskedelmi minisztérium becslése szerint az első reaktor önmagában két százalékkal növelheti a tokiói térség ellátását.
A szigetország tavaly 10,7 ezermilliárd jent költött importált cseppfolyós földgázra és szénre, ami az ország teljes importköltségének körülbelül tizedét jelentette. A kormány arra számít, hogy az energiaigény a következő évtizedben tovább nő, különösen az energiaigényes adatközpontok terjedése miatt. Ennek fényében Japán célja, hogy 2040-re az atomenergia aránya az áramtermelésen belül elérje a 20 százalékot.
Címlapkép: IAEA Imagebank / Wikipedia
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
A francia Framatome fogja szállítani a paksi reaktor irányítástechnikai rendszerét – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.