Újraindul a legnagyobb atomerőmű – Korábban földrengés miatt kellett leállítani

Újraindul a legnagyobb atomerőmű – Korábban földrengés miatt kellett leállítani
Gábor János  |  2025. 12. 22., 13:40

Regionális döntés nyitott utat az újraindítás előtt. A lépés az energiabiztonság és a társadalmi ellenállás metszéspontján egyensúlyoz.

Japán újabb konkrét lépést tett az atomenergia szélesebb körű alkalmazása felé. Niigata prefektúra közgyűlése bizalmi szavazáson támogatta Hideyo Hanazumi kormányzót, aki korábban az újraindítás mellé állt. A döntés lehetővé teszi, hogy a Kashiwazaki–Kariwa atomerőmű ismét megkezdje a működést.

Ezzel alapterület alapján a szigetország, nettó elektromos teljesítmény alapján viszont a világon legnagyobb atomerőműve ismét megkezdheti a termelést – 19 évvel a leállítása és majdnem 15 évvel a fukusimai nukleáris katasztrófa után.

A Kashiwazaki–Kariwa atomerőmű ugyancsak földrengés miatt állt le, teljesen egészében mintegy 21 hónapra, 2007 és 2009 között. A létesítmény Wikipedia-oldala szerint az újraindítás fokozatosan zajlott: a hét reaktorból négyet helyeztek üzembe 2011 március 11-ig, vagyis a fukusimai atombaleset napjáig, és bár az azt okozó földrengés, illetve cunami nem volt rá hatással (a fősziget átellenes, nyugati oldalán található), elővigyázatosságból ismét leállították az üzemeltetését.

Japán azóta a még üzemképes 33 reaktor közül 14-et indított újra. Az ország ezzel párhuzamosan igyekszik csökkenteni az importált fosszilis energiahordozóktól való függését. A Kashiwazaki–Kariwa abból a szempontból is kiemelt jelentőségű, hogy ezt az erőművet a Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) üzemelteti, amely korábban a fukusimai létesítményt működtette.

Megosztott közösség, utcai tiltakozás az atomerőmű újraindítása miatt

Niigata prefektúra közgyűlésének idei utolsó ülése világosan megmutatta, hogy a helyi társadalom mennyire megosztott a kérdésben, hogy az energiabiztonság elegendő érvet jelent-e az erőmű újraindítása mellett. A többség támogatta a kormányzó kezdeményezését, de a Reuters szerint jócskán akadtak ellenző képviselők. Egyikük szerint a döntés csupán „politikai alku, amely figyelmen kívül hagyja a niigatai lakosok akaratát”.

Az épület előtt mintegy 300 demonstráló is tiltakozott: a zord időjárás ellenére hosszan tüntettek, például „No Nukes” és „Támogassuk Fukusimát” feliratú transzparenseket tartva.

Az atomerőmű újraindításának ötlete egyébként nem újkeletű, hiszen a TEPCO 2017 óta küzd érte, és bár a japán Nukleáris Szabályozó Hatóság 2023-ban végül jóváhagyta, hogy újra feltöltsék üzemanyaggal a reaktorokat, a helyi engedélyezés mindeddig elmaradt. Most, hogy a prefektúra számukra kedvező döntést hozott, azt tervezik, hogy 2026. január 20-án újraindítják a hét reaktor közül az elsőt.

Paks I eltörpül mellette

A Kashiwazaki–Kariwa teljes beépített teljesítménye 8,2 gigawatt, ami több millió háztartás ellátására elegendő. A jelenlegi paksi atomerőműnél négyszer, a tervezett Paks II-nél pedig 3,5-szer nagyobb teljesítményű erőműben jövőre egy 1,36 gigawattos blokk kapcsolódhat vissza a hálózatra, míg egy másik, azonos kapacitású egység indítását 2030 körül tervezik.

A TEPCO korábban azt ígérte, hogy a következő tíz évben 100 milliárd jent (210 milliárd forintot) fektet be Niigata prefektúrában, hogy elnyerje a helyiek támogatását.

A japán vezetés az energiabiztonság erősítésével indokolja az atomenergia újraindítását. A kereskedelmi minisztérium becslése szerint az első reaktor önmagában két százalékkal növelheti a tokiói térség ellátását.

A szigetország tavaly 10,7 ezermilliárd jent költött importált cseppfolyós földgázra és szénre, ami az ország teljes importköltségének körülbelül tizedét jelentette. A kormány arra számít, hogy az energiaigény a következő évtizedben tovább nő, különösen az energiaigényes adatközpontok terjedése miatt. Ennek fényében Japán célja, hogy 2040-re az atomenergia aránya az áramtermelésen belül elérje a 20 százalékot.

Címlapkép: IAEA Imagebank / Wikipedia

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-11-05 16:25:00
A kormány célja, hogy Magyarországon versenyképes, stabil árszínvonalú, fogyasztóbarát kereskedelmi szektor legyen, amelyben a vásárló jó minőségű terméket, valódi választékot, szolgáltatást kap – hangsúlyozta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szervezésében tartott Európai Kereskedelem Napja rendezvényen az Országházban.
2026-11-05 15:05:00
A globális minimumadó szabályai alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok magyar csoporttagjainak 2026. november 20-ig kell benyújtaniuk a 2025. üzleti évre vonatkozó elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallást, ha naptári éves üzleti évet követnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS