A kozmetikai ipar számára jelenthet áttörést az élelmiszerhulladék forradalmi felhasználása. Nélkülözhetetlen vegyületek jöhetnek szemétből, kiváltva a környezetszennyező forrásokat.
A fürdőszobai polcokon sorakozó krémek és samponok legtöbbje tartalmaz olyan összetevőket, amelyekért hatalmas esőerdőket vágnak ki a világ túlsó felén, ami mára globális probléma. Egy kanadai kutatócsoport viszont megtalálta a módját annak, hogy az értékes alapanyagokat ne klímaváltozást erősítő ültetvényekről, hanem kvázi a saját kukáinkból nyerjük ki. A Torontói Egyetem tudósai rájöttek: bizonyos baktériumok ösztönözhetők arra, hogy a szerves hulladékot olyan ipari vegyszerekké alakítsák, amelyekért ma még pálmaolaj-ültetvényeket kell fenntartani.
A felfedezés a közepes szénláncú karbonsavakból (MCCA) ered. Ezt a molekulacsaládot a kozmetikai ipar termékei mellett tisztítószerekben, állati takarmányokban és étrend-kiegészítőkben is széles körben alkalmazzák. Az MCCA-k jelentős részét ma pálmamagolajból nyerik, aminek termelése súlyos ökológiai károkkal jár: az erdőirtáson túl a biológiai sokféleség csökkenését okozza.
A kanadaiak ún. lánchosszabbító baktériumokat hívtak segítségül, amelyek oxigén nélkül, erjedéssel képesek az élelmiszerhulladék hasznos savakká alakítását.
Chris Lawson, a Nature Microbiologyban megjelent tanulmány vezető szerzője közölte: nem kétséges, hogy óriási jelentőségű felfedezésről van szó, hiszen az MCCA-khoz köthető globális piac mérete „eléri a 3 milliárd dollárt (közel 940 milliárd forintot)”. A professzor szerint a módszer hatékonyságát csak tovább növeli, hogy a mikrobák finomított cukor helyett olyan másodlagos forrásokkal is beérik, mint a városi szelektív gyűjtőkből származó élelmiszerhulladék vagy a tejfeldolgozás néhány mellékterméke.
Sikerült feltörni a mikrobiális kapcsolót – megszületett a pálmaolaj alternatívája
A technológia legnagyobb kihívása eddig az volt, hogy a baktériumok nem mindig a legértékesebb végterméket állították elő. Gyakran megálltak a folyamatban egy rövidebb, kevésbé értékes molekula, a vajsav létrehozásánál. „Azt szeretnénk, ha a nyolc szénatomból álló oktánsavat termelnék, amely az egyik legértékesebb közepes szénláncú zsírsav, különösen azért, mert a pálmaolaj nem sokat tartalmaz belőle” – fejtegeti Lawson a kutatást leíró dokumentumban.
A kutatócsoport azonosította azt a biológiai mechanizmust, amely ezt a folyamatot irányítja. Rájöttek, hogy a molekulalánc hosszát a baktériumok által elfogyasztott vegyületek aránya határozza meg, és találtak egy speciális enzimet is, amely a prémium minőségű végtermék kulcsa. Ez az áttörés lehetővé teszi olyan „bioreaktorok” tervezését, amelyek következetesen a magas értékű vegyületek felé terelik a baktériumok termelését.
A tudósok már alapítottak is egy startupot, hogy a felfedezést kivigyék a laboratóriumból és ipari méretű, fenntartható gyártássá fejlesszék, csökkentve ezzel a kozmetikai ipar pálmaolaj-függőségét, és az értékes alapanyag okozta erdőírtást, illetve környezetszennyezést.
A címlapkép illusztráció. Forrás: Metin Ozer / Unsplash
Zajlik az 5. blokki nukleáris sziget betonozása, a 6. blokki munkagödör földmennyiségének negyedét kiemelték.