„Az emberiség energiaigényét tízezer évre megoldhatja” az új projekt egyik célja. A tudósok szerint főleg ezért éri meg fáradni a holdi atomerőmű kialakításával.
Kína atomerőmű építését tervezi a Holdon, hogy energiával lássa el a Nemzetközi Holdkutató Állomást (ILRS), amelyet Oroszországgal közösen fejleszt. Az ezt a tervet is előkészítő Csang’e–8 holdszonda indítását 2029 körülre tervezik, és a nemzetközi együttműködés keretében 11 ország és régió, valamint egy nemzetközi szervezet eszközeit viszi magával – áll a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) közleményében, amit a 2025-ös Kínai Űrnap csütörtöki nyitóünnepsége kapcsán osztottak meg.
A küldetés célpontja a Hold déli pólusának térségében található Leibnitz–Beta-fennsík. Itt szeretnék lerakni a jövőbeli Nemzetközi Holdkutató Állomás alapjait.
A CNSA tájékoztatása szerint a kiválasztott 10 együttműködési projekt keretében a lunáris felszínre visznek egy Hongkongban tervezett többfunkciós robotot, egy Pakisztán és a Nemzetközi Terepjármű-rendszerek Társasága (ISTVS) által kifejlesztett holdjárót, egy török kutatórobotot, több dél-afrikai és perui rádiócsillagászati műszert, Bahrein és Egyiptom holdfelszíni képalkotó rendszerét, valamint egy thai neutronanalizátort.
Ugyancsak partnere a programnak Olaszország, ahonnan lézeres visszaverőrendszer érkezik, valamint Oroszország, amelynek tudósai plazma- és poranalizátorral, illetve egy nagyenergiájú részecskedetektorral járulnak hozzá a Csang’e–8 útjához.
Az együttműködés célja az, hogy előkészítse egy állandóan lakott holdi bázis építését, ha lehet, már 2030-ra, valamint, hogy feltárja, hogyan lehet energiát termelni a Holdon. Mivel az atomenergia erős opció, Pei Zhaoyu, a Csang’e–8 küldetés vezetője egy minapi előadásában más energiatermelési lehetőségeket is bemutatott, amelyeket szintén vizsgálnak.
„Az ILRS szempontjából az energiaellátás kulcskérdés – idézi az Interesting Engineering Kína holdkutatási programjának főtervezőjét. Vu Vej-zsen hozzátette: ebben Oroszországnak természetes előnye van, hiszen az atomerőművek terén – különösen azok világűrbe juttatásában – világelső, megelőzve az Egyesült Államokat.”
Az ILRS-nek megbízható, hosszú távú energiaforrásra lesz szüksége, hogy túlélje a Hold szélsőséges körülményeit, így az űralapú atomtechnológiában szerzett orosz tapasztalat fontos szerepet játszik a tervben.
Kína most először ismerte el, hogy atomerőmű építésébe fog egy másik égitesten. A holdi atomerőművet a Roszkoszmosz orosz űrügynökség jelentette be 2024-ben, azzal, hogy 2035-re tervezi elkészíteni, Kínával közösen. Bár Peking hivatalosan sosem jelentette be, hogy jóváhagyta a tervet, Pei előadása 17 olyan ország és nemzetközi szervezet képviselői előtt zajlott, akik támogatják az ILRS-t, szóval bebizonyosodott, hogy valóban erős támogatója a projektnek.
Miközben Kína és Oroszország halad az ILRS-szel, az Egyesült Államok a NASA Artemis-programján keresztül dolgozik a visszatérésen. Amerika az egyetlen, egyben a legutolsó ország is, amely embert juttatott a Holdra. Az 1972-es Apollo-küldetés óta nem lépett senki a lunáris felszínre, de most az a terv, hogy 2027-ben két űrhajós újra megteszi, hogy lerakja az alapokat egy fenntartható bázis építése felé.
A NASA tervei szerint a holdi létesítményt nagyméretű napelemtáblák látják majd el energiával, de ők is vizsgálják az atomenergia lehetőségét. Kína terve pedig, amely szerint a Hold déli pólusánál építenek holdbázist, egybeesik az amerikaiak ütemtervével.
A Csang’e–8 mellett Kína elindítaná az „555 Projektet” is, amelynek célja, hogy 50 országot, 500 nemzetközi tudományos intézményt és 5000 külföldi kutatót vonjon be az ILRS-programba. Ha az ázsiai ország sikeresen épít atomerőművet a Holdon, az megváltoztathatja a világűr kutatásának jövőjét, és lehetővé teszi nagyléptékű űrbéli műveletek, például energiatermelés és teherfuvarozás végrehajtását is.
De mire kell ez az egész? Nos, a versenyt egyrészt az USA, Kína és Oroszország között újra felélénkült hidegháborús hangulat fűti, másrészt viszont az erőfitogtatáson kívül van hosszú távú terv is. Mindenki feni a fogát a Hold természeti erőforrásaira, hiszen a Greenwich Királyi Múzeum tudósai szerint égi kísérőnk rendkívül gazdag értékes fém-oxidokban, szilíciumban, titánban, ritkaföldfémekben és alumíniumban. Mindezeknél izgalmasabb viszont a Holdon ugyancsak jelenlévő hélium-3, ami egy ritka izotóp. Ez Ouyang Ziyuan kínai tudós szerint „az emberiség energiaigényét tízezer évre megoldhatja”.
A címlapkép koncepciórajz az amerikai holdbázis építéséről. Forrás: NASA
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A Paksi Atomerőműben járt, majd a Paks II. projektről tájékozódott Emmanuel Brutin, az európai atomenergia-ipart összefogó szövetség főigazgatója.