A kutatók egyszerű, kevés energiát igénylő módszert mutattak be a szén-dioxid hasznosítására. Ipari környezetekbe szánt megoldás repülőgép-üzemanyag előállítására.
Az RMIT kutatói olyan szénátalakítási technológiát fejlesztettek ki, amely a jövőben segíthet az ipari kibocsátás átalakításában, oly módon, hogy repülőgép-üzemanyag készülhessen belőle. Az ausztrál egyetem szerint ez az eljárás leegyszerűsíti a szén-dioxid újrahasznosítását, hiszen a rendszer egyetlen folyamatba sűríti a szén eltávolítását és átalakítását, csökkentve az energiafelhasználást és a bonyolultságot, amely sok meglévő megoldást korlátoz.
A technológiát valós ipari környezetekhez tervezték.
„A jelenlegi megközelítések gyakran hatástalanok és energiaigényesek voltak – érvel a kutatás létjogosultsága mellett Tianyi Ma professzor. A kutató szerint a szénátalakítást hagyományosan külön lépésekben kezelték, ami növelte a költségeket és lassította az előrehaladást. Az átalakítás lépéseinek összevonásával egyszerűsíteni tudtuk a folyamatot, és csökkentettük a felesleges energiaveszteségeket is.”
A technológia az ipari füstgázokban található szén-dioxidot alakítja alapvető kémiai építőelemekké, amelyeket repülőgép-üzemanyag és más, jelenleg főként fosszilis forrásokból előállított termékek gyártásához lehet felhasználni. Jegyezük meg: az új rendszer azért nem közvetlenül állítja elő a repülőgép-üzemanyagot, hanem olyan összetevőkké formálja a szén-dioxidot, amelyeket meglévő ipari eljárásokkal alacsony kibocsátású repülőgép-üzemanyaggá és más szénalapú termékekké lehet továbbfejleszteni.
Az eredmények azért nagyon ígéretesek, mert a légiközlekedés továbbra is az egyik legnehezebben dekarbonizálható ágazat.
Az akkumulátoros meghajtású repülőgépek várhatóan nem lesznek képesek kiszolgálni nagy távolságú útvonalakat, pláne nem nagy léptékben, mint a mai utasszállító repülőgépek. Mindeközben a fenntartható repülőgép-üzemanyag iránti kereslet továbbra is meghaladja a globális kínálatot.
Az RMIT rendszere nem a meglévő üzemanyag-technológiák kiváltására irányul, hanem kiegészítő lehetőségként jelenik meg. Új útvonalat kínál az alacsony kibocsátású repülőgép-üzemanyag és egy sor más szénalapú termék előállításához szükséges alapanyag készítésére – különösen nagy és nehezen csökkenthető ipari kibocsátási források közelében.
„Megközelítésünk csökkentette a feldolgozási lépések számát és az energiaigényt a hagyományos rendszerekhez képest” – magyarázza a tanulmány vezető szerzője. Li Peng szerint a kutatás az hatékonyság és a gyakorlati alkalmazhatóság javítására összpontosított, és „az RMIT rendszere nagy tisztaságú szén-dioxid nélkül működik, ami fontos a valós ipari környezetekben”.
A Nature Energy folyóiratban megjelent tanulmány egy teljes szénátalakítási rendszert ismertet. Annak érdekében, hogy a technológia laboratóriumon kívül is működjön, a csapat már a felskálázáson dolgozik: terveztek és készítettek egy 3 kilowattos prototípus rendszert az ipari körülmények közötti teljesítmény tesztelésére.
A következő lépés egy 20 kilowattos pilot rendszer megépítése, amely tovább igazolja a technológiát, és bemutatja, hogy az hogyan illeszkedik valós ipari szén-dioxid-kibocsátási forrásokhoz.
A kutatócsoport célja, hogy a következő öt évben egy százkilowattos demonstrációs rendszert fejlesszen, és körülbelül hat éven belül elérje a kereskedelmi léptékű alkalmazhatóságot. Ez az ütemezés egy lépcsőzetes és reális utat tükröz a teljesítmény, a költség és a tartósság igazolására a szélesebb körű bevezetés előtt.
Címlapkép: Will Wright, RMIT
Átadták az autóalkatrész-gyártással foglalkozó Astotec Automotive Hungary Bt. legújabb kapacitásbővítő beruházását Pápán.
Az 5. blokki nukleáris sziget szekciókra osztott területén egymásra épülő fázisokban halad az alaplemez kivitelezése.