Európában épülhet meg a világ első fúziós erőműve – Leleplezték a koncepciót

Európában épülhet meg a világ első fúziós erőműve – Leleplezték a koncepciót
Gábor János  |  2025. 10. 10., 14:05

Hároméves munka eredményeként született meg a terv, amely az első kereskedelmi fúziós erőművet készíti elő. A projekt középpontba helyezi az ipari együttműködést és az energiabiztonságot.

A Gauss Fusion európai zöldtechnológiai vállalat bemutatta ún. „Conceptual Design Reportját” (CDR), amely a GIGA nevű fúziós erőmű fejlesztésének átfogó koncepcióterve. A dokumentum célja, hogy a fúziós energiát a tudományos kutatás szintjéről a kereskedelmi megvalósítás terepére vigye.

A bemutatóra néhány nappal azután került sor, hogy a német kormány bejelentette a kétmilliárd eurós (kb. 780 milliárd forintos) Fúziós Akciótervet, amely Friedrich Merz kancellár májusi koalíciós megállapodására épül.

E terv célja, hogy Németország építse meg a világ első fúziós erőművét.

A Gauss Fusion erre a törekvésre építve a szövetségi kormány elé terjeszti a három év alatt, európai ipari partnerek támogatásával készült, több mint ezeroldalas CDR-t, valamint az iparosítási és műszaki terveket, lefedve az első fúziós erőműhöz szükséges minden kulcsterületet.

A dokumentáció részletezi az architektúrát, a biztonsági keretrendszert, a rendszertervezést, az üzemeltetést és a radioaktív hulladék kezelését is.

Európai összefogás a fúziós energiáért

A vállalat víziója egy „Fúziós Eurofighter” program létrehozása, amely egyesíti az ipari tudást, a nemzeti befektetéseket és az ellátási lánc kapacitásait. A projektben olasz, francia, spanyol és német partnerek dolgoznak együtt.

Olaszországban az ENEA, az ICAS, a SIMIC és az ASG Superconductors, Franciaországban az Alsymex, az Alcen, az Assystem és a CEA, Spanyolországban az IDOM és az IFMIF-DONES, Németországban pedig a KIT, az FZJ, az IPP, az RI Research Instruments és a Bruker EAS vesz részt a tervben.

A CDR a fejlesztés teljes spektrumát lefedi, a plazmafizikától az anyagtudományon át az elektromos hálózati integrációig. A Gauss Fusion a repülőgépipar módszereit követve párhuzamos mérnöki fejlesztéssel gyorsítja a munkát, így növeli a korai tervezési szakasz hatékonyságát.

Nagyjából két Paks II költségvetéséből épülhet meg

„A dokumentum bizonyítja, hogy az európai ipar rendelkezik mindazzal a tudással és képességgel, ami ahhoz kell, hogy az elképzelésekből mérnöki valóság legyen” – fogalmazott Milena Roveda, a Gauss Fusion vezérigazgatója.

„A Conceptual Design Report az európai csapatok és partnerek elhivatottságát és találékonyságát tükrözi – azokét, akik hisznek benne, hogy a fúziós energia képes megváltoztatni az emberiség jövőjét” – fűzte hozzá Frank Laukien, a Gauss Fusion többségi tulajdonosa.

A projektet a Német Szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrügyi Minisztérium is támogatja, különösen a köz- és magánszféra együttműködésével megvalósuló technológiai fejlesztések révén. A következő tervezési szakasz 2026 januárjában indul – miután a CDR-t egy független szakértői bizottság is értékelte.

A koncepcióterv 15–18 milliárd eurós (kb. 5900-7000 milliárd forintos) büdzsével számol, és a projekt célja, hogy az első kereskedelmi fúziós erőmű legkésőbb a 2040-es évek közepére megépüljön.

Címlapkép: Gauss Fusion

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 08. 11., 11:55
Ingatlanok szabálytalan értékesítésével gyarapította vagyonát, egyszer már fennakadt a NAV hálóján. Az ingatlanbizniszét adószám, bevallás és adófizetés nélkül bonyolította. A vége ezúttal 235 millió forintos fizetési kötelezettség, 11 lefoglalt ingatlan, két gépjármű és egy zárolt bankszámla lett.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.
A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS