Andreessen: 100 dollár lesz egy óriáskijelző és egymillió egy diploma

Andreessen: 100 dollár lesz egy óriáskijelző és egymillió egy diploma
2023. 03. 08., 09:41

A milliárdos befektető kifakadt egy friss blogbejegyzésében, ami olcsó technológiákat, de csillagászati árú képzési, egészségügyi és lakhatási költségeket jósol a közeljövőre nézve.

Mind az oktatás, mind a gyógyítás, mind pedig az ingatlanfenntartás elviselhetetlen költségekkel fog járni a nem is annyira távoli jövőben, de erre mintha nem tudnának, vagy egyelőre nem akarnának valamire való választ adni a világ döntéshozói - vallja Marc Lowell Andreessen, a Szilícium-völgy egyik legismertebb kockázati tőkebefektetője. Az üzletember a blogján elemezte a világgazdasági folyamatokat, amelyeket minden korábbinál aggasztóbbnak vél. Szerinte olyan tendenciák kezdenek visszavonhatatlanul eluralkodni, amelyek a végletekig modernné, de közben egyre élhetetlenebbé teszik a mindennapokat.

„Egy olyan világ felé tartunk, ahol egy egész falat beborító síkképernyős tévé 100 dollárba kerül, egy négyéves főiskolai diploma viszont 1 millió dollárba, és senkinek sincs, még csak javaslatra hasonlító javaslata sem arra, hogy hogyan lehetne ezt rendszerszinten megoldani” – mutatott rá a végletekre az Andreessen Horowitz kockázatitőke-kezelő társalapítója és általános partnere.

A szoftvermérnök vállalkozó szerint az amerikai kormány által biztosított vagy ellenőrzött ágazatok „technológiai szempontból stagnálnak”, míg az erősen szabályozott ágazatokban, például az oktatásban és az egészségügyben „gyakorlatilag tilos” bárminemű innováció – arra hivatkozva, hogy ami fejlesztés, az törvényszerűen drága. Andreessen szerint idővel az erősen szabályozott termékek és szolgáltatások ára iszonyatos magasságokba fog emelkedni, míg a kevésbé szabályozott termékek – mint a hasonlatában szereplő síkképernyős tévék – egyre olcsóbbak lesznek.

Andreessen grafikonon is szemléltette az érveit. Mint rámutatott, az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal 2000 januárjától 2022 júniusáig terjedő időszakában csupa olyan tendencia ment végbe, ami maradéktalanul igazolja a véleményét. A diagramon világosan látszik, hogy a televíziók ára a valamivel több mint két évtized alatt 80 százalékot meghaladó mértékben csökkent, annak ellenére, hogy a mai elektronikai berendezések, így a tévék is, elképesztő fejlődésen mentek keresztül. A vizsgált időszak ugyanakkor sokkal szomorúbb megállapításokra ad okot, ha a főiskolai tandíjak, vagy az egészségügyi szolgáltatások árváltozásait nézzük. Ezek átlagosan kétszer akkora mértékben drágultak, mint amennyivel a tévéárak csökkentek: az oktatás és a kórházi ellátás költségei egyenként is 160 százalékkal magasabbak ma, mint az évezred legelején.

Az ehhez hasonló, abszurdnak tűnő, de közben nagyon is valós adatok – amelyeket az üzletember szerint a korszerűtlen szabályozás okoz – aggodalomra, sőt, pánikra adnak okot; ehhez képest mindenki teljesen más szegmensek nehézségeivel, vagy éppen azzal van elfoglalva, hogy a mesterséges intelligencia milyen munkahelyeket és szakképesítéseket válthat ki a jövőben. A szinte bármire betanítható AI-k helyett őt inkább az aggasztja, hogy mi történne nélkülük.

Úgy véli, „a kormányzati szabályozással működő iparágakban monopóliumok, oligopóliumok és kartellek” alakultak ki, nagyon behatárolt működési mechanizmusokkal, amelyek „szovjet stílusú árazást” és ármaximalizálását, illetve erősen szabályozott foglalkoztatási feltételeket teremtenek. Mindezek – bár konkrét példát nem hoz a szerinte rossz szabályozásokra – elképzelhetetlen mértékben akadályozzák a fejlődést és a változást – fejtegeti Andreessen.

A milliárdosnak nem ez az első kirohanása az innovációt akadályozó állami gyakorlatok ellen: korábban 2017-ben verte félre a vészharangot, mondván, párhuzamos gazdaságok kezdenek kialakulni. Az egyik vonalon a kevésbé szabályozott, innovációt ösztönző és egyre gyorsító ágazatok robognak, míg a másikon a kormányzati szabályozással terhelt szegmensek cammognak, míg végül behozhatatlanul lemaradnak.

Gábor János

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-19 10:10:00
A munkaviszony általában határozatlan időre jön létre. A munkáltató és a munkavállaló érdeke azonban azt is diktálhatja, hogy határozott idejű munkaszerződést kössenek. Mi a teendő, ha a munkavállalóra az eredetileg tervezettnél hosszabb ideig van szükség? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS