Alumíniumhulladékból villamosenergia: nagyfogyasztók helyszíni áramtermelésére készült

Alumíniumhulladékból villamosenergia: nagyfogyasztók helyszíni áramtermelésére készült
Gábor János  |  2026. 08. 27., 13:20

Óriási tőkebevonással készül a világpiacra az energiaipar utóbbi időszakának egyik legizgalmasabb innovációja. Égés nélkül, hulladékfémből készül patyolattiszta áram.

Amikor az energiaéhség és a klímavédelem közötti olló egyre csak nyílik, a technológiai szektor olyan megoldásokat keres, amelyek a kritikus infrastruktúrát függetleníthetik a túlterhelt villamosenergia-hálózatoktól. Az amerikai Voya Energy eddig kiaknázatlan utat választott a megoldásra: hétköznapi alumíniumot alakít folyamatos, stabil energiaforrássá. A cég szerdán bejelentette, hogy a kereskedelmi bevezetés elősegítésére 35 millió dolláros (közel 11 milliárd forintos) finanszírozási kört zárt, az Energy Impact Partners vezetésével.

A technológia alapja egy saját fejlesztésű, fémalapú üzemanyagrendszer, amely egy speciális elektrokémiai generátorral egészül ki. A berendezés a helyszínen, égési folyamatok és károsanyag-kibocsátás nélkül termel villamosenergiát. A cég azt állítja, hogy egy rozsdás fémhulladékkal megrakott, hatméteres hajókonténerből is égés és helyszíni légszennyezés nélkül nyerhető ki annyi áram, amennyi elég egy egész adatközpont működtetéséhez.

A technológia alacsony minőségű alumíniumhulladékból állítja elő az üzemanyagot, amelyet egy alacsony hőmérsékletű elektrokémiai folyamat során közvetlenül alakít elektromos árammá.

A rendszer tehát nem megszokott akkumulátorként működik, amit a hálózatról töltenek újra. Az alumínium-levegő technológia során a fém a vízzel és a levegő oxigénjével lép reakcióba, így az áram- és hőtermelés közben az alumínium fizikailag elfogy. A folyamat végén keletkező mellékterméket, az alumínium-hidroxidot elszállítják és újra feldolgozzák, miközben a berendezést újabb fémhulladékkal töltik fel.

Kompakt teljesítmény a gigantikus villamosenergia-igényekhez

A Voya Energy rendszere az energiaipar számára érdekes szektorokból olyan szereplőket céloz meg, mint az adatközpontok vagy a nagy ipari létesítmények, amelyeknél a hálózati csatlakozás kiépítése gyakran évekig tartó, bürokratikus folyamat. A fejlesztés hatékonyságát a méretei szemléltetik leginkább: egy szabványos, hatméteres konténerben elhelyezett egység akár két megawatt teljesítményre is képes. Ipari léptékű kiépítésben ez hektáronként 100 megawatt termelőkapacitást jelent, amihez 10 gigawattóra tárolt energia társul.

Ez a megoldás négyszer kisebb helyet foglal, mint a hagyományos dízelgenerátor-parkok, és százszor kompaktabb, mint a jelenleg ismert hálózati szintű akkumulátoros rendszerek.

John Doerr, a befektetői körben résztvevő Doerr Capital alapítója szerint a kiemelt igények kielégítéséhez olyan új technológiák kellenek, amelyek gyorsan és nagy léptékben képesek tiszta energiát biztosítani. És „a Voya bátor megközelítéssel vágott bele a kihívásba: a bőségesen rendelkezésre álló alumíniumot a nap 24 órájában bárhol felhasználható, praktikus energiaforrássá alakítják”.

A korrektség kedvéért tegyük hozzá, hogy bár mindez nagyon jól hangzik, a Voya berendezése egyelőre házi prototípus, és kereskedelmi környezetben vagy méretben még nem bizonyított, ezenkívül kérdéseket vet fel a technológia valós környezeti hatása is. Jelen állás szerint a működés helyszínén nincs közvetlen légszennyezés, de a visszamaradó melléktermék újrafinomítása rendkívül energiaigényes folyamat, így a rendszer karbonlábnyoma attól függ, hogy az újrafeldolgozást milyen forrásból fedezik. Fontos hozzátenni persze azt is, hogy a gazdaságos működést nyilván az alumínium drágulása is befolyásolja.

A mintaprojektektől a sorozatgyártásig

A Voya nincs egyedül a piacon: az izraeli Phinergy a Rosendinnel partnerségben szintén egy megawattos tartalékáram-megoldás prototípustelepítését készíti elő, 2026-os ügyfélhelyszíni beüzemeléssel. Az amerikaiak ettől függetlenül nincsenek nagyon lemaradva: a cég alig több mint egyéves, és máris a 13 millió dolláros (kb. 4 milliárd forintos) kezdőtőkéje közel háromszorosát szerezte meg egy befektetői körben.

A friss forrást a technológia további tökéletesítésére, a 2027-re ütemezett első telepítések előkészítésére, valamint a 2028-ban induló gyártási kapacitásbővítésre fordítják.

A projekt létjogosultságát az adatközpontok, illetve a közlekedés és a közműszolgáltatók területéről érkező fokozott érdeklődés adja. Jelenleg közel egy tucat nagyvállalat dolgozik együtt a fejlesztőkkel a hamarosan induló mintaprojektek megvalósításán. A Voya Energy célja, hogy stabil, hálózatfüggetlen alternatívát kínáljon ott, ahol a hagyományos ellátás korlátokba ütközik.

Címlapkép: Voya Energy

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 15:20:00
A személyautók kötelező gépjármű-felelősségbiztosításának átlagos éves díja közel 3 százalékkal csökkent idén június végén az előző év azonos időszakával összevetve. A kárráfordítási kiadásokat a járműjavítási, karbantartási költségek drágulása emelte, ami trendfordulót hozhat a díjaknál a továbbiakban, negyedéves szinten már stagnálás tapasztalható.
2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS