Alumíniumhulladékból villamosenergia: nagyfogyasztók helyszíni áramtermelésére készült

Alumíniumhulladékból villamosenergia: nagyfogyasztók helyszíni áramtermelésére készült
Gábor János  |  2026. 08. 27., 13:20

Óriási tőkebevonással készül a világpiacra az energiaipar utóbbi időszakának egyik legizgalmasabb innovációja. Égés nélkül, hulladékfémből készül patyolattiszta áram.

Amikor az energiaéhség és a klímavédelem közötti olló egyre csak nyílik, a technológiai szektor olyan megoldásokat keres, amelyek a kritikus infrastruktúrát függetleníthetik a túlterhelt villamosenergia-hálózatoktól. Az amerikai Voya Energy eddig kiaknázatlan utat választott a megoldásra: hétköznapi alumíniumot alakít folyamatos, stabil energiaforrássá. A cég szerdán bejelentette, hogy a kereskedelmi bevezetés elősegítésére 35 millió dolláros (közel 11 milliárd forintos) finanszírozási kört zárt, az Energy Impact Partners vezetésével.

A technológia alapja egy saját fejlesztésű, fémalapú üzemanyagrendszer, amely egy speciális elektrokémiai generátorral egészül ki. A berendezés a helyszínen, égési folyamatok és károsanyag-kibocsátás nélkül termel villamosenergiát. A cég azt állítja, hogy egy rozsdás fémhulladékkal megrakott, hatméteres hajókonténerből is égés és helyszíni légszennyezés nélkül nyerhető ki annyi áram, amennyi elég egy egész adatközpont működtetéséhez.

A technológia alacsony minőségű alumíniumhulladékból állítja elő az üzemanyagot, amelyet egy alacsony hőmérsékletű elektrokémiai folyamat során közvetlenül alakít elektromos árammá.

A rendszer tehát nem megszokott akkumulátorként működik, amit a hálózatról töltenek újra. Az alumínium-levegő technológia során a fém a vízzel és a levegő oxigénjével lép reakcióba, így az áram- és hőtermelés közben az alumínium fizikailag elfogy. A folyamat végén keletkező mellékterméket, az alumínium-hidroxidot elszállítják és újra feldolgozzák, miközben a berendezést újabb fémhulladékkal töltik fel.

Kompakt teljesítmény a gigantikus villamosenergia-igényekhez

A Voya Energy rendszere az energiaipar számára érdekes szektorokból olyan szereplőket céloz meg, mint az adatközpontok vagy a nagy ipari létesítmények, amelyeknél a hálózati csatlakozás kiépítése gyakran évekig tartó, bürokratikus folyamat. A fejlesztés hatékonyságát a méretei szemléltetik leginkább: egy szabványos, hatméteres konténerben elhelyezett egység akár két megawatt teljesítményre is képes. Ipari léptékű kiépítésben ez hektáronként 100 megawatt termelőkapacitást jelent, amihez 10 gigawattóra tárolt energia társul.

Ez a megoldás négyszer kisebb helyet foglal, mint a hagyományos dízelgenerátor-parkok, és százszor kompaktabb, mint a jelenleg ismert hálózati szintű akkumulátoros rendszerek.

John Doerr, a befektetői körben résztvevő Doerr Capital alapítója szerint a kiemelt igények kielégítéséhez olyan új technológiák kellenek, amelyek gyorsan és nagy léptékben képesek tiszta energiát biztosítani. És „a Voya bátor megközelítéssel vágott bele a kihívásba: a bőségesen rendelkezésre álló alumíniumot a nap 24 órájában bárhol felhasználható, praktikus energiaforrássá alakítják”.

A korrektség kedvéért tegyük hozzá, hogy bár mindez nagyon jól hangzik, a Voya berendezése egyelőre házi prototípus, és kereskedelmi környezetben vagy méretben még nem bizonyított, ezenkívül kérdéseket vet fel a technológia valós környezeti hatása is. Jelen állás szerint a működés helyszínén nincs közvetlen légszennyezés, de a visszamaradó melléktermék újrafinomítása rendkívül energiaigényes folyamat, így a rendszer karbonlábnyoma attól függ, hogy az újrafeldolgozást milyen forrásból fedezik. Fontos hozzátenni persze azt is, hogy a gazdaságos működést nyilván az alumínium drágulása is befolyásolja.

A mintaprojektektől a sorozatgyártásig

A Voya nincs egyedül a piacon: az izraeli Phinergy a Rosendinnel partnerségben szintén egy megawattos tartalékáram-megoldás prototípustelepítését készíti elő, 2026-os ügyfélhelyszíni beüzemeléssel. Az amerikaiak ettől függetlenül nincsenek nagyon lemaradva: a cég alig több mint egyéves, és máris a 13 millió dolláros (kb. 4 milliárd forintos) kezdőtőkéje közel háromszorosát szerezte meg egy befektetői körben.

A friss forrást a technológia további tökéletesítésére, a 2027-re ütemezett első telepítések előkészítésére, valamint a 2028-ban induló gyártási kapacitásbővítésre fordítják.

A projekt létjogosultságát az adatközpontok, illetve a közlekedés és a közműszolgáltatók területéről érkező fokozott érdeklődés adja. Jelenleg közel egy tucat nagyvállalat dolgozik együtt a fejlesztőkkel a hamarosan induló mintaprojektek megvalósításán. A Voya Energy célja, hogy stabil, hálózatfüggetlen alternatívát kínáljon ott, ahol a hagyományos ellátás korlátokba ütközik.

Címlapkép: Voya Energy

MVM
Rovattámogató ...
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 05., 17:25
A PwC által vizsgált globális piacokon 3,9 millió tisztán elektromos autót értékesítettek 2026 második negyedévében, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Különösen erős növekedést mértek Európa öt legnagyobb autópiacán, emellett a bővülő kínálat és a kedvezőbb árak a használt elektromos modellek iránti keresletet is élénkítették.
2026. 10. 02., 09:25
„A legnagyobb kérdés mégis az, hogyan hangolják össze munkájukat a számos ponton átfedő hatáskörű szervek. El kell kerülni, hogy egyes ügyek gazdátlanná váljanak, és azt is, hogy a sok bába között elvesszen a gyerek.”

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS