A megfelelő adatok elérhetősége és hozzáférhetősége kulcsfontosságú az épületek, az energiaelosztási rendszerek, valamint az iparvállalatok dekarbonizációs céljainak eléréséhez, mégis a cégek közel felének nem állnak rendelkezésére ezek az információk – derül ki egy friss nemzetközi jelentésből.
A 13 ország és hét iparág összesen 650 felsővezetőjével készített felmérésen alapuló Siemens-kutatás azt vizsgálta, hogy a digitalizáció, az adathasználat, valamint a technológiai innovációk adaptációja hogyan járul hozzá a vállalatok karbonlábnyomának csökkentéséhez, illetve hogyan térülnek meg ezek a fejlesztések mind fenntarthatósági, mind üzleti szempontból.
A megkérdezettek 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagy lehetőségként tekint a digitalizációra vállalata termelékenységének, így versenyképességének növeléséhez. Emellett a válaszadók több mint fele (55%) a CO2-kibocsátás-csökkentés és az erőforrás-hatékonyság területén is nagy potenciált lát benne. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a válaszadók 45 százaléka, aki nem látja ezt a potenciált, nem ismeri teljes mértékben a digitális megoldásokban rejlő, fenntarthatósági lehetőségeket; ezen a téren még információhiány áll fenn.
A felmérés arra is rámutatott, hogy mindössze a vállalatok 54 százaléka számít haladónak vagy fejlettnek az adatvezérelt működés terén, és 42 százalékuk még csak a korai fejlesztés szakaszában jár. Azaz hatalmas, kihasználatlan potenciál rejlik még ezen a területen.
A digitális üzleti platformok előnyeit már számos vállalat látja: a résztvevők a skálázhatóságot, az idő- és költséghatékonyságot, a gyorsabb implementációt, a megbízhatóságot és az interoperabilitást jelölték meg a legfontosabb lehetőségek között. Ugyanakkor a visszatartó tényezők között a válaszadók harmada említette az integráció komplexitását és költségeit, valamint a szakképzett munkaerő hiányát.
A válaszadók jelentős része állította, hogy alig vagy egyáltalán nem rendelkezik a szükséges adatokkal a dekarbonizáció és az erőforrás-hatékonyság szempontjából kulcsfontosságú területeken. A résztvevők 44 százalékának nem voltak megfelelő adatai a vállalat CO2-kibocsátására vonatkozóan, 46 százalékuknál hiányoztak az üzemek és gépek teljesítményére vonatkozó mutatók, a megkérdezettek 30 százaléka pedig nem rendelkezett adatokkal az energiafogyasztásáról. Ezek a hiányosságok kritikus akadályt jelentenek a fenntarthatóbb működésre való átállásban.
Mindemellett még akkor is, ha rendelkezésre állnak az adatok, a válaszadók gyakran nehézségekkel szembesülnek azok hatékony integrálása, kezelése és elemzése során. Ennek feloldása mellett általános igény az adatok mennyiségének növelése, minőségének javítása és elérhetőségének fokozása annak érdekében, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak. A fenntarthatóbb működéshez pedig a válaszadók az energiafogyasztási, valamint az ügyfeleikre, felhasználóikra vonatkozó adatokat tartották a legfontosabbnak, sőt, a leginkább elérhetőnek is.
Az adatbázisok gyors elemzésére, valamint a vállalatok működésének, rendszereinek akár automatikus és folyamatos optimalizálására képes, intelligens megoldásoké lesz tehát a jövő – állapítja meg a jelentés. Ezen technológiák közül a válaszadók arra számítanak, hogy a következő három évben a mesterséges intelligencia lesz legnagyobb pozitív hatással a dekarbonizációra és az erőforrás-hatékonyság javítására a jelenleg rendelkezésre álló technológiák közül. Emellett többen említették a távolról is elérhető szenzorokat és felügyeleti rendszereket, a digitális iker technológiát, valamint az intelligens készülékeket is, amelyekkel fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tennék a működésüket.
A jelentés teljes terjedelmében erre a linkre kattintva olvasható el.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.
