Svéd kutatók olyan nanocellulóz alapú sebkötszert fejlesztettek, ami a fertőzésnek már a korai jeleit is kimutatja, anélkül, hogy akadályozná a gyógyulási folyamatot, vagy le kellene venni a kötést.
A svédországi Linköpingi Egyetem kutatói az Örebro és Luleå Egyetemek munkatársaival együttműködve fejlesztette ki a paradigmaváltó kötszert, aminek megalkotását és működését a Materials Today Bio című szaklapban mutatták be.
„Az, hogy azonnal látni lehet, hogy egy seb elfertőződött-e, anélkül, hogy a kötést fel kellene emelni, újfajta, hatékonyabb ellátást eredményezhet, és javíthatja a nehezen gyógyuló sérülésekkel küzdő betegek esélyeit, valamint csökkentheti az antibiotikumok szükségtelen használatát is” – érvelt a kutatás mellett Daniel Aili, a Linköpingi Egyetem biofizikai és biomérnöki tanszékének professzora.
A kötszer olyan szoros hálóba rendezett nanocellulózból készül, ami megakadályozza a baktériumok és más mikrobák bejutását a sebbe. Az anyag mindazonáltal átereszti magán a gázokat és a folyadékot, ami szintén fontos tulajdonság a gyógyulás szempontjából. A felhelyezést követően a kötés a teljes gyógyulási folyamat alatt a helyén maradhat, és amennyiben a seb elfertőződik, a kötés azonnal kimutatja a problémát úgy, hogy sajátos színátmenetet képez.
A tudósok formabontó megoldása régóta ismert biológiai tényeken alapul: köztudott, hogy a nem fertőzött sebek pH-értéke körülbelül 5,5, ahogy az is, hogy ha fertőzés lép fel, akkor ez megváltozik. A kórokozó jelenlétére jóval magasabb, akár nyolcas érték utalhat, hiszen a sebben lévő baktériumok megváltoztatják a környezetüket, hogy az optimális növekedési környezetükhöz igazodjanak. Ha ebben a stádiumban sikerül észlelni a megemelkedett pH-t, akkor még jóval a genny, a jelentős fájdalom, sőt, akár a bőrpír kialakulása előtt reagálni lehet a kimutatott fertőzésre.
Ahhoz, hogy a sebkötszer jelezze az kimagasló pH-értéket, a kutatók bromthymol-kék (BTB) festéket használtak: ez sárgáról kékre változik, ha a pH-érték meghaladja a 7-et. Ahhoz, hogy a BTB-t a kötésben veszélytelenül lehessen használni, egy nanoméretű pórusokkal rendelkező szilícium-dioxid anyagra töltik fel, amit ezután a nanocellulóz károsítása nélkül lehet kombinálni a kötszer anyagával.
A sebfertőzéseket gyakran az egész szervezetben szétterjedő antibiotikumokkal kezelik, de ha a fertőzést korai stádiumban sikerül észlelni, a helyi kezelés is megfelelő lehet. Ebből a célból Aili és kollégái az Örebro Egyetemen úgynevezett lipopeptideken alapuló antimikrobiális anyagokat fejlesztenek – ezek mindenféle baktérium elpusztítására szolgálnak.
„Az antibiotikumok használata egyre problematikusabbá teszi a fertőzéseket, mivel nagyon gyakorivá váltak a multirezisztens baktériumok. Ha az antimikrobiális anyagot kombinálni tudjuk a kötszerrel, akkor minimalizáljuk a fertőzés kockázatát és csökkentjük az antibiotikumok túlzott használatát” – magyarázta Aili, hozzátéve: az új sebkötszer és az antimikrobiális anyag egy olyan program része, amelynek célja egy új típusú sebkezelés kifejlesztése a járóbeteg-ellátásban.
Mindkét vizsgálat a HEALiX kutatási projekt része, amelyet a Svéd Stratégiai Kutatási Alapítvány finanszíroz, és amelynek célja egy új típusú sebkezelési eljárás kidolgozása.
Gábor János
Főoldali kép: Linköpingi Egyetem
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.
