Zaklatás: a legfontosabb tudnivalók

2021. 04. 26., 16:45

Kinek ne tetszene, ha keresik a társaságát, meg akarnak ismerkedni vele, adnak a véleményére, követik a Facebookon, Instagramon, netán már rajonganak is érte? Igen ám, de mikor válik a túlzott érdeklődés jogellenessé? Mikor lesz a rajongásból zaklatás? Mikor válik az udvarló, az érdeklődő személy zaklatóvá? A kérdésekre dr. Kocsis Ildikó ügyvéd válaszol.

A zaklatás minden esetben bűncselekmény?

A zaklatásról sok esetben mást gondolunk a hétköznapi életben, mint egy büntető ügyben. Van, amikor zaklatásként élünk, élhetünk meg olyan kapcsolatfelvételi szándékot, ami valójában még nem feltétlenül jogellenes, legfőképpen pedig nem bűncselekmény – kezdi az Érthető Jog friss bejegyzését dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

A zaklatás mint bűncselekmény többféle módon is megvalósulhat. A Büntető Törvénykönyv két alapesetet különböztet meg:

  • Az egyik esetben a zaklató személy abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja.

Ez az eset csak akkor büntethető önálló bűncselekményként, ha mellette más, súlyosabban büntetendő bűncselekmény nem történik. Például az elkövető nem tör be a csodált személy lakásába stb. Ha ugyanis a zaklató más, súlyosabban büntetendő bűncselekményt is elkövet, akkor az alapján ítélhetik el.

  • A zaklatás másik alapesete, amikor a zaklató már nem csupán keresi az áldozata társaságát, de félelemkeltés céljából őt vagy rá tekintettel hozzátartozóját különösen súlyos sérelmeket kilátásba helyezve megfenyegeti, vagy ilyen látszatot kelt.

Például, megöllek” vagy hasonló komoly fenyegető kijelentésekkel félemlíti meg. Ez az eset súlyosabban büntetendő, mint az előző, és már önállóan is megállhat a lábán.

Ebben a cikkben abba pillantunk bele, hogy mikor is lesz bűncselekmény a „túlzott érdeklődés”, rajongás. A fenyegetés már más tészta, most maradunk az első alapesetnél.

Véletlenül nem lehet zaklatni

Ahhoz, hogy a zaklatás bűncselekményként megvalósuljon, mindenképpen kell célzat az elkövető oldaláról. Vagyis az elkövető azzal a céllal háborgatja a sértett személyt, hogy megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon. Véletlenül tehát nem lehet valakit zaklatni.

A zaklatás nem csak szexuális lehet

A zaklatás, a zaklató üzenetek tartalma nem csupán szexuális lehet.

Zaklatást valósít meg az is, aki azért, hogy szomszédjának mindennapi életébe beavatkozzon, rendszeresen szemmel tartja a sértetthez érkező látogatókat, feljegyzi a látogatók rendszámát, a családi rendezvényeket megzavarja, velük kiabál, melynek eredményeként a sértett képtelenné válik saját ingatlanának udvarában tartózkodni.

Egy-két hívás, üzenet is már zaklatás?

Ha a zaklatás azon alapesetét nézzük, ami háborgatással valósulhat meg, akkor a cél mellett szükséges, hogy a háborgatás rendszeres vagy tartós legyen.

A kérdés, hogy mi minősülhet ilyennek?

Az, hogy mikor valósul meg a rendszeres vagy tartós háborgatás, mindig az adott eset vizsgálatával dönthető el. Nyilván szükséges ismerni a körülményeket. Ha valaki csupán a szakítás után szeretné visszakapni a saját értékeit, és emiatt többször kell keresnie volt párját, még nem válik automatikusan büntetendő zaklatóvá.

Ugyanakkor például a volt partnernek küldött napi húsz-harminc telefonhívás és további húsz-harminc sms, már zaklató lehet, még akkor is, ha azt az elkövető úgy magyarázza, hogy „a békülés reményében” teszi.

A háborgatással megvalósuló zaklatás esetén amellett. hogy a háborgatás rendszeres vagy tartós, mindenképpen szükséges az a cél, hogy az elkövető önkényesen beavatkozzon a másik fél magánéletébe, mindennapi életvitelébe.

Az internetes zaklatás

A zaklatás megvalósulhat az internet eszközeivel is. Ma már egyre több felület van, ahol gyorsan és könnyen elérhetik egymást az emberek, sőt sok esetben mindezt névtelenül, valódi személyük felfedése nélkül. Gondoljunk az e-mailekre, chat üzenetekre, a közösségi oldalak különböző üzenetküldési, kommentelési felületeire.

„Az internetes felületeken elkövetett zaklató jellegű bűncselekmények száma folyamatosan emelkedik, ez a bírósághoz érkezett ilyen jellegű ügyek számában is tapasztalható” – tudhatjuk meg a birosag.hu oldalról. Bár az internet sok mindent látni enged, ugyanakkor sok mindent el is takar a szemünk elől. Egyesek az arctalanságot, névtelenséget kihasználva írogatnak mindenfélét, tévesen abban bízva, hogy mindig homály fedi majd valódi kilétüket. Ugyanakkor Dr. Bakos Éva nyilatkozó büntető bíró tapasztalata szerint még olyan esetben is, ha a zaklató álnevet, vagy álprofilt használ, eredményesen fel lehet deríteni az elkövető kilétét.

Viszonzaklatás: kettőn áll a vásár?

Viszonzaklatás alatt az elkövető és a sértett közötti kölcsönös oda-vissza háborgatás értendő. Például a sértett nem zárkózik el egyértelműen a kapcsolatteremtéstől, fogadja a zaklató hívásait, reagál az üzenetekre, netán hergeli is őt. Ez egyrészről van, amikor érthető, ugyanakkor nem a legokosabb „húzás”. Amellett, hogy olajat önt a tűzre, vagyis a zaklatót „bátorítja”, figyelmet ad neki (és nyilván ez az egyik motiváció a zaklató oldaláról), nehezebbé is teszi a zaklatás büntetőjogi elítélését.

A Kúria gyakorlata alapján a viszonzás miatt már nem beszélhetünk háborgatásról, önkényességről. A háborgatás ugyanis egyoldalú magatartás, a viszonzott cselekmény pedig értelemszerűen nem egyoldalú. Ráadásul önkényesnek sem tekinthetjük azt, amit a sértett nem sérelmez, esetleg még provokál is. Az „én majd jól megmondom” hozzáállás tehát nem mindig segít. A bírói gyakorlat alapján a kölcsönös kapcsolatteremtési alkalmakat a rendszeresség és tartósság vizsgálatakor figyelmen kívül kell hagyni. Azt, hogy ez a megoldás, értelmezés jó-e vagy sem, már más lapra tartozik.

Mit tehetünk zaklatás esetén?

A kérdésre Dr. Bakos Éva bírótól kaphatjuk meg a választ:

„Ne válaszolj! Ne vágj vissza! És mentsd a bizonyítékot!”

Amit mindenképpen megtehetünk, hogy élünk a különböző közösségi média felületek adta lehetőséggel, jelentjük a nem megfelelő magatartást tanúsító személyeket, védjük fiókunkat, adatainkat és körültekintően osztjuk meg magánéletünket a közösségi hálón. Szükség esetén pedig jogi segítséget kérünk.

A zaklatás úgynevezett magánindítványra büntetendő bűncselekmény. Vagyis ahhoz, hogy eljárás induljon a zaklatóval szemben, az áldozatnak feljelentést kell tennie.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS