Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket?

2020. 01. 07., 18:31

Amikor szerződéskötésre kerül sor, a szerződő felek a közöttük létrejött megállapodás lényeges feltételeit foglalják szerződésbe. Előfordulhat azonban, hogy a szerződés valamely rendelkezését nem sikerül egyértelműen megfogalmazni vagy a felek valamelyike utólag kétségbe vonja egy szerződési feltétel tartalmát. Milyen szabályok alapján történik a szerződések értelmezése? Vita esetén miként kell értelmezni a szerződéseket? A kérdésre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

A szerződéses nyilatkozatok értelmezése

A szerződés nem más, mint a szerződő feleknek a másik félhez intézett egybehangzó nyilatkozatainak összessége. Ez azt jelenti, hogy a szerződés megkötéséhez a felek konszenzusa szükséges.

Ha a szerződés tartalma, a szerződésbe foglalt nyilatkozatok utóbb mégis vitássá válnak, akkor a nyilatkozatot úgy kell értelmezni, ahogy azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Ha tehát valamely szerződési feltétel értelmezése vitás, akkor nem kizárólagosan azt kell figyelembe venni, hogy az adott félnek mi volt a szándéka. Viszont nem is kizárólagosan arra kell tekintettel lenni, hogy a másik fél miként értette az adott feltételt. Azt kell megnézni, hogy miként kellett azt értenie a másik fél feltehető akaratára is tekintettel. A felek feltehető akaratának megállapításához segítséget nyújthat a szerződéskötést megelőző tárgyalások, levelezések tartalma is.

A szerződési feltételek értelmezésekor a szerződés körülményeit és a szerződés egészét is figyelembe kell venni, és a vitatott feltételt ezekkel összhangban kell értelmezni. A szerződés értelmezésekor tehát nem lehet eltekinteni a szerződés típusától, céljától, a felek által vállalt szolgáltatások és ellenszolgáltatások rendeltetésétől.

Általános szerződési feltételek értelmezése

A nagyobb mennyiségben értékesített áruk és szolgáltatások esetén gyakori, hogy a szerződéskötés általános szerződési feltétekkel történik. Ebben az esetben a szerződési feltételeket az egyik fél (pl. kereskedő vagy pénzintézet) egyoldalúan és előre meghatározza, ezért a vele szerződő félnek kevesebb beleszólása van a szerződési feltételekbe.

Előfordulhat, hogy az általános szerződési feltételek értelmezése is vitássá válik. Ilyen esetben a szerződés értelmezése során a már ismertetett általános szabályokat kell alkalmazni. Azonban, ha az általános szerződési feltételek tartalma e szabályok alkalmazásával sem állapítható meg egyértelműen, akkor a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

Abban az esetben, ha fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésről van szó, és a vitás feltétel tartalma nem állapítható meg, akkor minden esetben a fogyasztónak kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. A fogyasztó számára kedvezőbb értelmezés szabálya ilyenkor akkor is érvényesül, ha nem általános szerződési feltételekről beszélünk.

A teljességi záradék

Az írásban kötött szerződések gyakran tartalmaznak ún. teljességi záradékot. A teljességi záradék olyan szerződési kikötés, amely szerint a szerződés a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza.

Ha a felek teljességi záradékot iktattak a szerződésükbe, akkor ennek következtében az írásbeli szerződésbe nem foglalt esetleges korábbi megállapodásaik nem érvényesülhetnek. Ennek akkor van jelentősége, ha a szerződés megkötését megelőző tárgyalásaik során például levélben, szóban megállapodnak bizonyos kérdésekben, azonban ezek végül nem kerültek a szerződésbe. E megállapodásokat nem lehet a szerződés részének tekinteni, ha a szerződés nem tartalmazza ezeket. Az ilyen megállapodások tartalma az esetlegesen vitás szerződési feltételek értelmezésénél viszont figyelembe vehető.

 

dr. Szabó Gergely
ügyvéd, irodavezető partner
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.
2024-04-19 17:10:00
A kutatás-fejlesztés nyomán létrejövő szellemi alkotások hatékony védelmének és hasznosításának elősegítése a célja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújított együttműködésének.
2024-04-19 16:10:00
Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.