Vis maiornak minősül a járványhelyzet miatti akadályoztatás

2020. 12. 01., 10:45

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kéri a kiskereskedelmi áruházláncokat, hogy a beszállítóiknál bekövetkező igazolt koronavírus-fertőzések miatti termelési és szállítási problémákat rugalmasan és empátiával kezeljék. A kamara állásfoglalása szerint a szerződéses kapcsolatok során a jelenlegi járványügyi veszélyhelyzet vis maiornak minősül. A NAK jogsegélyszolgálata mindenki rendelkezésére áll a felmerülő jogi kérdések tisztázásában.

A NAK állásfoglalást adott ki az élelmiszer-nagykereskedelemben a koronavírus-járvány miatt kialakult vis maior esetekkel kapcsolatban. Eszerint a járványügyi veszélyhelyzet okán igazoltan (!) bekövetkezett akadályoztatás is vis maior helyzetnek minősül.

Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról és a vis maiorral összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 94/2015. (XII. 23.) FM rendelet 3. § (1) bekezdésében felsorolt vis maior okok l.) pontja említi az egészségügyi járványhelyzetet, nevezetesen, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet okán bekövetkezett akadályoztatást.

Tekintettel arra, hogy jelenleg ismételten hatályban van a járványügyi veszélyhelyzet, a NAK véleménye szerint az annak okán igazoltan bekövetkezett akadályoztatás jelen esetben is vis maior helyzetnek minősül. Ha valamely szerződő fél nem képes teljesíteni szerződéses kötelezettségeit, azonban bizonyítja, hogy a „szerződésszegést” ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, akkor a szerződésszegő fél nem köteles megtéríteni a másik fél esetleges kárait, azaz mentesül a kártérítési kötelezettség alól.

Fontos azonban leszögezni, hogy a mentesülésre csak akkor van lehetőség, ha az említett körülmény a vírussal közvetlen összefüggésbe hozható; és következményei észszerűen elvárható intézkedésekkel sem elháríthatóak; valamint az a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, tehát ha a szerződés megkötésének időpontjában a koronavírus-járvánnyal és annak a konkrét esetben felmerült következményeivel még nem lehetett számolni.

Esetről esetre történő mérlegelést igényel annak vizsgálata, hogy mi az az időpont, amikortól a szerződést kötő feleknek alappal kellett számolniuk a vírus terjedésével és annak következményeivel, illetve a beszállítónak bizonyítania kell tudni, hogy megtette azokat az intézkedéseket, amelyek észszerűen elvárhatók, így például betartotta a járványügyi jogszabályokat, illetve hatósági intézkedéseket, ajánlásokat Szerencsére hasonló mértékű járványhelyzettel Magyarországon régóta nem kellett szembenézni.

Emiatt e tárgykörben nem beszélhetünk nagyszámú bírói ítéleten alapuló egységes joggyakorlatról sem. Ezért is javasolt egyfelől jogi tanácsadás keretén belül megvizsgáltatni a beszállítói szerződés rendelkezéseit, megfontolva az esetleges bíróság általi szerződésmódosítást, amennyiben a szerződésmódosításra másik szerződő fél nem hajlandó.

Másfelől a koronavírus-járvány tapasztalatai alapján a jövőben indokolt nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy a szerződésekben a vis maior helyzetek kezelését a szerződő felek részletesebben szabályozzák, és a beszállítók a szerződésekben a kártérítési/kötbérfizetési felelősségüket általuk elviselhető összegre korlátozzák.

Nagyon fontos tehát a beszállítói szerződés konkrét tartalma és az, hogy a vis maior helyzet bekövetkezésével kapcsolatos tényeket a beszállítónak kell bizonyítania. Ezért is indokolt jogi tanácsadás kérése, akár a NAK jogsegélyszolgálatának igénybevételével.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 10., 11:53
Elindult a megújult Széchenyi Kártya MAX program, a konkrét hitelkérelmek benyújtására is megnyílt a lehetőség. A hiteleket a köztartozásmentes, legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások igényelhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS