Változás az Áfa törvényben – részben az Európai Unió Bíróságának ítélete nyomán

2022. 06. 27., 18:27

A 2022 nyári adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslat áfa törvényt érintő módosításait Varga Szabolcs, a PwC Magyarország szenior menedzsere ismerteti.

Felkerült a Parlament honlapjára a 2022 nyári adóváltozásokat tartalmazó törvényjavaslat, amelynek az áfa törvényt érintő módosításai gyakorlatilag két témát érintenek – kezdi bejegyzését Varga Szabolcs, a PwC Magyarország szenior menedzsere.

1. A csoportos adóalanyiság kapcsán a törvény eddig nem szabályozta a tagok által kijelölt képviselő képviseleti jogát a csoportos adóalanyiság megszűnése esetén. Márpedig számos olyan intézkedésre – például önellenőrzésre – kerülhet sor a csoport megszűnését követően, amelynek intézéséhez jogosultságra lenne szükség. Az új szabályozás ezt pótolja és a képviselő jogosultságait kiterjesztik a csoportos adóalanyiság megszűnését követő időszakra is. A szabályozás pontosítása segít abban, hogy a csoportos adóalanyok képviselője a csoport megszűnése után továbbra is eljárhasson a csoportot még érintő ügyekben.

2. Az Európai Unió Bírósága tavaly ősszel hozott ítéletet éppen egy magyar vonatkozású – a német Boehringer gyógyszergyártó cég magyarországi fióktelepe és a magyar adóhatóság között elindult – ügyben (C-717/19.), amelyben a Bíróság elsősorban az adósemlegesség elvének védelmében kimondta, hogy nem tiltható meg az adóalap utólagos csökkentésének lehetősége azokban az esetekben, amikor a gyógyszergyártó az állami egészségbiztosítóval kötött támogatásvolumen-szerződés alapján az államilag támogatott gyógyszerek értékesítése után az árbevétele egy részét visszafizeti a támogatást folyósító részére. A Bíróság arra is rámutatott, hogy az adóalap csökkentését igazoló számla felmutatása ilyen esetben nem mindig lehetséges, ezért a nemzeti hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adóalanyok más módon bizonyítsák, hogy az adóalapot csökkentő ügylet megvalósult.

Az ítéletben megfogalmazott elvek mentén a tervezet szerint több ponton módosul az Áfa törvény.

Egyrészt az értékesítés adóalapja akkor is csökkenthető, ha a pénzvisszatérítést nem közvetlenül annak adja az adóalany, aki részére a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést teljesítették. Mivel a gyártó semmilyen kapcsolatban nincs a végső vevővel/beteggel, a kedvezményt/támogatást részére nem is tudja megadni, ehelyett a támogatásvolumen-szerződés szerint a NEAK részére folyósítja a kompenzációt.

Másrészt, mivel a speciális gyógyszeripari helyzet nem teszi lehetővé az ilyen jellegű kapcsolódást, az adó alapjának korrekciója akkor is alkalmazható, ha a pénzvisszatérítés adó nélküli összege nem konkrétan a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, hanem egy későbbi értékesítés adóalapjába tartozik bele. Az egyetlen feltétel, hogy azon termékértékesítés, amelyre tekintettel a kedvezményt adták, és azon termékértékesítés, amelynek adóalapjába a kedvezmény összege beletartozik, azonos adómérték alá tartozzon.

Emellett a tervezet rendezi a korrekció dokumentációs kötelezettségeit is, amely alapján nem korrekciós számlával, hanem egyéb a támogatást igazoló okiratokkal kell rendelkezni. (Az ügylet megvalósulását igazoló harmadik féltől származó okirat, a pénzvisszatérítést igazoló okirat és egy olyan okirat, amely igazolja, hogy a pénzvisszatérítést az kapta, akinek a részére a visszatérítésre jogosító ügylet teljesült.)

Az adóalap csökkentés módját is rendezi a tervezet, amelynek értelmében az adózónak nem kell önellenőrzést végeznie, legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adómegállapítási időszakban számolhatja el az érintett összeget.

Ami pedig a módosítás hatályát illeti, főszabály szerint a módosítást követően teljesített pénzvisszatérítésekre lehet majd alkalmazni az új szabályokat, illetve a 2021. december 31-ét követően történt a pénzvisszatérítés esetén akkor, ha nem érvényesített az adózó semmilyen speciális igényt ennek korrekciójára.

Bár az új szabályozás egyértelműen a támogatásvolumen-szerződések speciális gyógyszeripari gyakorlatára, illetőleg ennek nyomán született ítéletre ad választ, felvetődik a kérdés, hogy az adóalap csökkentésének a lehetőségét más iparágban hasonló konstrukciók mentén lehet-e alkalmazni, hiszen a törvény e tekintetben nem szab korlátokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS